Ellátások többes jogviszony esetén

Kérdés: A második baba után jogosult lesz-e GYED-re az a munkavállaló, aki első gyermekét 2005. február 13-án szülte, a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben, majd ezt követően GYED-ben és 2008. február 13-ig GYES-ben részesült, a GYES folyósításának az időtartamára egy másik munkáltatónál határozott időre szóló munkaviszonyt létesített, jelenleg keresőképtelen állományban van, és második szülésének várható időpontja 2008. május 16.? Hol jogosult táppénzre 2008. február 14-től, és mi lesz a GYED alapja?
Részlet a válaszából: […] ...anya csak a jelenleg is fennállóbiztosítási jogviszonyában jogosult, tekintettel arra, hogy gyermekgondozásidíjra az a biztosított gyermeket szülő anya jogosult, aki rendelkezik a szüléstmegelőző két éven belül legalább 180 napi biztosítási idővel (ezzel afeltétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Tanulószerződéssel rendelkező tanuló keresőképtelensége

Kérdés: Betegsége esetén milyen ellátásokra jogosult egy tanulószerződéssel rendelkező tanuló? Mennyi ideig, és milyen mértékben illeti meg a betegszabadság? Amennyiben jogosult táppénzre, mi az ellátás alapja, és hány százalékos a mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint. A betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbelijuttatásának hetvenöt százaléka jár.A terhes, illetőleg szülő tanulót ugyancsak a munkajogiszabályok szerint szülési szabadság illeti meg.A tanuló betegsége idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.