Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...főorvos.A kórházi kezelés időtartamára általában a kórház igazolja a keresőképtelenséget (a kórházi ápolást és azt is, hogy a szülő a gyermeke mellett tartózkodott a kórházi kezelés idején). Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Keresőképtelenség igazolása

Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?
Részlet a válaszából: […] ...kórrajzkivonatot ad.11. § (1) Ha a keresőképtelenséget a beteg gyermek ápolása címén állapították meg, az igazoláson a szülő adatain kívül a gyermek személyi adatait is fel kell tüntetni, és a kórisme rovatban a gyermek betegségét kell bejegyezni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Táppénzjogosultság felülbírálata

Kérdés: Kezdeményezheti-e a munkáltató a táppénzben részesülő dolgozója keresőképtelenségének felülvizsgálatát?
Részlet a válaszából: […] ...álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; az anya vagy az egyedülálló apa, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja; az a szülő, aki egyévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja; aki fekvőbeteg-gyógyintézeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.