86 cikk rendezése:
21. cikk / 86 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
22. cikk / 86 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
23. cikk / 86 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
24. cikk / 86 Szülés GYED alatt
Kérdés: Mennyi ideig kell dolgoznia a jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalónak annak érdekében, hogy mindkét gyermeke után jogosult legyen ellátásra, ha jelenleg második gyermekével már várandós, de még vissza tudna menni dolgozni a GYED mellett? A dolgozó 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi foglalkoztatójánál.
25. cikk / 86 Elhunyt munkavállaló
Kérdés: Hogyan rendezheti a táppénzt, illetve a ki nem adott szabadságot a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akit 2016. március 21-től foglalkoztatott, 2016. augusztus 1-jétől súlyos betegség miatt keresőképtelen volt, és 2017. áprilisban elhunyt? A munkavállaló haláláról az internetről értesült a munkáltató, a családtól semmilyen értesítést nem kaptak, az özvegy nem akar kommunikálni a munkáltatóval. A keresőképtelenségről szóló igazolások 2017. április 3-ig állnak a kifizetőhely rendelkezésére, a munkáltató a halál pontos idejét nem tudja.
26. cikk / 86 Munkaviszony megszüntetése betegállomány ideje alatt
Kérdés: Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a betegszabadság vagy a táppénz ideje alatt abban az esetben, ha úgy véli, hogy nem indokolt a betegállomány? A dolgozó 2016 októbere óta keresőképtelen állományban van, és közölte a munkáltatójával, hogy a táppénz megszűnését követően nem tud munkába állni, mert fáj a keze, ezért szabadságot kért, a munkáltató tudomása szerint azonban ismét orvoshoz készül a keresőképtelen állományba vétele céljából.
27. cikk / 86 Jubileumi jutalom
Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom számításánál, illetve állami szolgálati jogviszonynak tekinthető a Magyar Államvasutaknál töltött időszak? Mikor kellett és kell kifizetni a munkáltatónak a 25 és 30 éves jubileumi jutalmat annak a munkavállalónak az esetében, aki 1987. szeptember 1-jétől 1993. szeptember 13-ig a Magyar Államvasutaknál, 1993. szeptember 16-tól 1997. október 31-ig egy megyei munkaügyi központnál, 1997. november 1-jétől 2011. január 14-ig egy önkormányzat polgármesteri hivatalánál dolgozott és 2011. január 15-től jelenleg is folyamatos köztisztviselői munkaviszonyban áll? Ki kellett volna fizetnie a munkáltatónak 2012. évben a 25 éves jutalmat? Ha igen, hogyan kezdeményezhető a kifizetés?
28. cikk / 86 Köztisztviselő szabadsága
Kérdés: Mely időszakok után lesz jogosult szabadságra egy köztisztviselő, akinek két gyermeke született egymás után, az első gyermek után TGYÁS-t, majd GYED-et kapott, a GYED lejártakor azonnal TGYÁS-t vett igénybe a második gyermekre tekintettel, és most a második GYED lejárta után ismét munkába szeretne állni?
29. cikk / 86 Apa pótszabadsága gyermek születése esetén
Kérdés: Van valamilyen különleges előírás az "apaszabadság" igénybevételéhez, vagy mindenki automatikusan jogosult rá a gyermeke születése esetén? Mi a teendő abban az esetben, ha a gyermek születési anyakönyvi kivonatán nem a vér szerinti apa neve szerepel?
30. cikk / 86 Gyermek születésekor járó pótszabadság
Kérdés:
Jogosult az 5 nap "apaszabadságra", illetve a gyermek után járó 2 nap pótszabadságra az a munkavállaló, akinek gyermeke született élettársától, akivel sem az állandó, sem az ideiglenes lakcíme nem egyezik meg, de együtt élnek albérletben? A gyermek születésekor nem került az apa nevére, valószínűleg nem tudták még elintézni az apaságot elismerő nyilatkozatot.
