Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...főorvos.A kórházi kezelés időtartamára általában a kórház igazolja a keresőképtelenséget (a kórházi ápolást és azt is, hogy a szülő a gyermeke mellett tartózkodott a kórházi kezelés idején). Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Pótszabadság igénybevétele

Kérdés: Kiveheti a kismama a születendő gyermeke után a születés évére járó két nap pótszabadságot a gyermek születése előtt, vagy csak utólagosan a GYES-ről való visszatérés után? Kell-e nyilatkozniuk a szülési szabadságon, illetve GYED-en lévő kismamáknak a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéről? Ha igen, ezt minden naptári évben meg kell tenniük, vagy elegendő a munkába való visszatéréskor egyben? A TGYÁS 168 napjára, valamint a GYED első 6 hónapjára is időarányosan egy-egy nap pótszabadság jár?
Részlet a válaszából: […] ...akinek ezt követően, már csak a fizetés nélküli szabadság első félévére jogosult szabadságra.A gyermekek után járó pótszabadság a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...témáról.Terhességi-gyermekágyi segélyKi jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre? A terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) azoknak a szülőnőknek jár, akik a gyermekük születését megelőző két esztendőben legalább 180napon keresztül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

TGYÁS és GYED irányadó időszaka

Kérdés: Mi lesz a TGYÁS és a GYED irányadó időszaka annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, akinek a bejelentett havibére 100 000 forint, és 2004. november hóban fog szülni?
Részlet a válaszából: […] ...segély és a gyermekgondozási díj igénybevételére való jogosultságot az Eb-tv. rendelkezései szerint kell megállapítani.A terhes vagy szülő nőt az Mt. szerint 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.