9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Árvaellátás
Kérdés: Kaphat árvaellátást a gyermek abban az esetben, ha az elhunyt szülő nem rendelkezett kellő szolgálati idővel?
2. cikk / 9 Hozzátartozói nyugellátások
Kérdés: Jogosult lehet hozzátartozói ellátásra az elhunyt személy feleségének gyermeke, valamint özvegy édesanyja? Az elhunyt bizonyíthatóan évek óta nevelte házastársa gyermekét, illetve 3 éve közös háztartásban élt a felesége édesanyjával is, akit jelentős mértékben anyagilag is támogatott.
3. cikk / 9 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
4. cikk / 9 Árvaellátás
Kérdés: Jogosult árvaellátásra az a gyermek, akinek a szülei már régen elváltak, az édesanyja nevelte, és az édesapja elhunyt?
5. cikk / 9 Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada
Kérdés:
Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.
6. cikk / 9 Táppénz-hozzájárulás terhesség miatti keresőképtelenség esetén
Kérdés: Betegségnek számít-e, és meg kell-e fizetni a táppénz-hozzájárulást a terhesség miatti keresőképtelenség esetére járó táppénz után?
7. cikk / 9 Betegszabadság újbóli keresőképtelenség esetén
Kérdés: Táppénzfolyósítás szempontjából folyamatosnak kell-e tekinteni, vagy teljesen új esetként kell-e kezelni a keresőképtelenséget abban az esetben, ha egy 1998. augusztus 1. óta alkalmazásban álló dolgozó 2003. december 13-tól 2004. április 30-ig keresőképtelen beteg, 2004. május 1-jén az orvos keresőképessé nyilvánítja, de ugyanezen naptól új állománybavételi lappal ismét keresőképtelenné válik? Abban az esetben, ha új megbetegedésnek minősül, betegszabadsággal kell indítani és új irányadó időszakot kell figyelembe venni?
8. cikk / 9 Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai
Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
9. cikk / 9 Betegszabadság terhesség, szülés esetén
Kérdés: Miért nem jár betegszabadság a biztosított részére abban az esetben, ha terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen? Veszélyeztetett terhesség esetén milyen szabályokat kell alkalmazni?
