44 cikk rendezése:
1. cikk / 44 Rendvédelmi igazgatási alkalmazott szülése
Kérdés: Rendvédelmi igazgatási alkalmazott a szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díjra vagy szülési szabadságra szerez jogosultságot. Melyek azok a rendelkezések, melyek megkönnyítik a választást, hogy valójában melyik ellátás igénybevételére nyílik lehetőség?
2. cikk / 44 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése
Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
3. cikk / 44 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
4. cikk / 44 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
5. cikk / 44 Ellátások alapja harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a dolgozónak az esetében, aki első, 2011. július 7-én született gyermeke után TGYÁS-t, GYED-et, majd GYES-t kapott, második gyermeke 2014. május 23-án született, aki után szintén igénybe vette az ellátásokat, a GYES 2017. május 23-án lejár, 2017. május 24-étől augusztus 3-ig az elmaradt szabadságait fogja igénybe venni, harmadik gyermeke születésének várható időpontja 2017. szeptember 17., és az orvosa a fizetett szabadságának lejártát követő naptól "9"-es kóddal fogja keresőképtelen állományba venni? A munkavállaló 2007-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, és a CSED-et a szülés napjától kívánja igénybe venni.
6. cikk / 44 Szülés GYES alatt
Kérdés: Kaphatja továbbra is a GYES-t az az édesanya, aki a 2014. november 19-én született gyermekével TGYÁS-on, majd GYED-en volt, jelenleg GYES-en van, ami mellett visszament dolgozni, és most az összegyűlt szabadságait tölti, majd elmegy táppénzre, mert veszélyeztetett terhes? Mi lesz a táppénz és a második gyermekre tekintettel járó CSED és GYED alapja? A második gyermek születése után az édesanya kaphatja továbbra is a GYES-t a CSED, illetve a GYED mellett?
7. cikk / 44 TGYÁS- és GYED-jogosultság megszakított biztosítási jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki iskolái befejezése után 2012. július 15-től 2013. január 31-ig szerződéses munkaviszonyban állt egy cégnél, ezután kilenc hónapig nem dolgozott, majd 2013. október 1-jétől újra munkába állt előző munkáltatójánál, és 2014. február 22-én ikergyermekeket szült?
8. cikk / 44 Ellátások folyósítása külföldi biztosítás esetén
Kérdés: Folyósíthat a kifizetőhely Magyarországon is TGYÁS-t és GYED-et annak a munkavállalónak, aki 3 évig Németországban dolgozott, ahol biztosított volt, a magyar munkáltatójától erre az időre fizetés nélküli szabadságot igényelt, tehát a biztosítása szünetelt, most várandós, visszaköltözött Magyarországra, a fizetés nélküli szabadságát megszakította 2014. május 31-ével, és táppénzre kíván menni a szülésig, amelynek várható időpontja 2014. július 5.? A munkavállaló elmondása szerint a szülés után Németországból jogosult lesz ellátásra.
9. cikk / 44 Ellátások második gyermek születése esetén
Kérdés: Jól értelmezi az Eb-tv. 42/C. §-át, és ez alapján valóban jogosult lesz mind a két ellátásra az az édesanya, aki 19 hónapos gyermekével 2014. július 26-ig GYED-en van, várandós a második gyermekével, ezért 2014. március 19-től TGYÁS-t kíván igényelni olyan módon, hogy a GYED időszakára kapott fizetés nélküli szabadságot egy nappal a TGYÁS kezdete előtt lemondja? A második gyermek születésének várható időpontja 2014. április 27. Az első gyermeket 2014. március 19-től bölcsődében helyezik el.
10. cikk / 44 Kevés biztosítási idővel rendelkező munkavállaló ellátásai szülés esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a táppénzjogosultság letelte után az a munkavállaló, aki 2013. október 29-étől rendelkezik folyamatos biztosítási idővel, 2014. február 12-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 106 napig táppénzre jogosult?