19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak egy öt gyermeket nevelő új munkavállaló esetében, aki rendelkezik egy másik munkahellyel is, ahol jelenleg GYES-en van? A munkavállaló jelezte kilépési szándékát a korábbi munkáltató felé, de megállapodásuk szerint csak a szülés miatt összegyűlt szabadságok lejárta után szüntetik meg a munkaviszonyt, így jelenleg két munkahelye van. A jelenlegi munkáltató a ’T1041 nyomtatvány benyújtásakor jelezte, hogy kéri a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető kedvezménnyel kapcsolatos családi pótlékra szóló jogosultság igazolását, amit a kormányhivataltól meg is kapott, a NAV-tól viszont nem érkezett meg az igazolás. Mi a munkáltató teendője, ha a munkavállaló már három hónapja az alkalmazásában áll, de a NAV-igazolás hiányában nem tudja érvényesíteni a szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményt?
2. cikk / 19 Végkielégítés munkaidő változása esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havibéres dolgozó végkielégítését abban az esetben, ha semmilyen pótlékot, illetve egyéb eseti juttatást nem kapott, viszont az elmúlt hat hónapban – a cég bevételeitől függően – esetenként csak a munka-bére felét kapta meg, 4 órás részmunkaidős bejelentéssel? Ebben az esetben az elmúlt 6 hónap alapján kell egy átlagot számolni, vagy a felmondáskor érvényes havibér alapján kell kiszámolni a távolléti díjat?
3. cikk / 19 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló CSED-jogosultsága
Kérdés: Igényelhet GYES-t a szülése után egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, ha jogosult ugyan CSED-re, de nem szeretné elveszíteni a rokkantsági ellátását? Az édesanya a szülési szabadság letelte után GYED-et szeretne igényelni, mert az már nem veszélyezteti a megváltozott munkaképességére tekintettel folyósított ellátást.
4. cikk / 19 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
5. cikk / 19 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani annak a munkavállalónak a végkielégítését, aki 1996. szeptember 1-je óta dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és a munkaviszonyát most meg kívánják szüntetni? Mennyi végkielégítésre lesz jogosult a dolgozó?
6. cikk / 19 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
7. cikk / 19 Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló szülése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2011. október 21. óta határozott idejű munkaszerződéssel dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahol a szerződését háromhavonta hosszabbítják, és szülésének várható időpontja 2014. március hó? A következő szerződés lejárati ideje 2014. január 31-e.
8. cikk / 19 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
9. cikk / 19 Apaszabadság külföldi állampolgárságú anya esetén
Kérdés: Kérhet-e apaszabadságot egy magyar állampolgárságú személy abban az esetben, ha a felesége szlovák, és ott is van az állandó lakcíme?
10. cikk / 19 Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte
Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
