GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz, hogy nem jár a CSED, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. Az Mt. szabályai szerint az anyát szülési szabadság illeti meg, mely 24 hét (168 nap), és a munkavégzési kötelezettség alól mentesítve van. A szülési szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása

Kérdés:

Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?

Részlet a válaszából: […] ...a megszüntetése esetén sem tekintik a biztosítást szünetelőnek, abból kiindulva, hogy ebben az esetben az édesanya ismételt szülés esetén hátrányos helyzetbe kerülne. Ugyanakkor ennek a gyakorlatnak jogszabályi alapja nincs. A Tbj-tv. 8. §-ának a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

GYES lemondása

Kérdés: Le kell mondania a GYES-t a szabadság idejére annak a kismamának, aki az ellátás ideje alatt 2012. augusztus 1-jétől vissza kíván menni dolgozni napi 6 órában, és a munkába állás előtt kiveszi a felhalmozódott szabadságát 2012. július 6-tól július 31-ig? A munkavállaló a GYES igénybe­vétele előtt napi 8 órában dolgozott.
Részlet a válaszából: […] ...Munkában töltött időnek minősül a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának, a naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...az orvosi, illetve kórházi igazolásokat kell csatolnia és benyújtania a foglalkoztatójához.A terhességi-gyermekágyi segélyt legkorábban a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal lehet igényelni. Az igénybejelentéshez szükség van az orvos által kiállított, ún...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet legkorábban igénybe, és ennek időtartama megegyezik a szülési szabadság időtartamával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.