Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis személyi jellegű ráfordításnak az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; valamint a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató vagy annak jogutódja a juttató, anyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója,– gazdasági társaság, a szövetkezet, a szakszervezet juttatóesetén a személyesen közreműködő tag, a szövetkezeti, a szakszervezeti tag, ejuttatók nyugdíjas tagja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.