53 cikk rendezése:
1. cikk / 53 Kölcsön kamata
Kérdés: Helyesen járt el az a társaság, amely egy magánszemélytől kapott kölcsön szerződésben megállapított kamatának összegét béren kívüli juttatásként számolta el, és a kamat 1,18-szoros összege után megfizette a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos ehót is? A kamat összege megfelel a jegybanki alapkamatnak. A?kölcsönt adó magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a társasággal, a felek teljesen függetlenek.
2. cikk / 53 Adószámos magánszemély
Kérdés: Van járulékfizetési kötelezettsége a kiszámlázott összeg után egy adószámos magánszemélynek abban az esetben, ha rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal?
3. cikk / 53 Magánszemély közteher-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Mely esetben kötelezett a magánszemély a szociális hozzájárulási adó, illetve a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a 2018/4. számú Adózási kérdésben taglalt 84 százalékos szabály alkalmazásával összefüggésben? Hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget ebben az esetben?
4. cikk / 53 Ingatlan-bérbeadás ehója
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2018-ban egy magánszemélynek a tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
5. cikk / 53 Munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása
Kérdés: Milyen módon és milyen határidővel tudja bevallani és befizetni a magánszemélyt terhelő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a munkavállaló a munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása esetén? A munkavállalónak ebben az esetben egyéb jövedelme keletkezik, amelyből a biztosító levonja a személyi jövedelemadót, de a százalékos ehót a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie.
6. cikk / 53 Kamatjövedelem közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a kamatjövedelem után?
7. cikk / 53 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
8. cikk / 53 Főiskolai hallgatók szakmai gyakorlata
Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató kft. abban az esetben, ha a cégnél szakmai gyakorlatukat töltő főiskolai hallgatók részére a szerződésben meghatározott díjazást fizeti ki, amely után kizárólag a 27 százalékos ehót fizeti meg?
9. cikk / 53 Árfolyamnyereség ehója
Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
10. cikk / 53 Bérbeadásból származó jövedelem utáni adó alapjának meghatározása
Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?