27 cikk rendezése:
11. cikk / 27 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
12. cikk / 27 Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély járulékai
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy szellemi szabadfoglalkozású, "7" adószámú magánszemélyt felhasználási szerződés alapján foglalkoztat egy cég, a kifizetés számla alapján történik. Az Szja-tv. által lehetővé tett nyilatkozat alapján a magánszemély saját maga után vallja be és fizeti a személyi jövedelemadót, a járulékokat viszont a munkáltató az áfa nélküli bére után bejelenti. A magánszemély azt állítja, hogy ő megállapodott az egészségbiztosítási pénztárral, és maga fizeti a járulékokat, de a foglalkoztató ezt nem akarja elfogadni.
13. cikk / 27 Százalékos eho-fizetési kötelezettség
Kérdés: 2006. január 1-jétől teljesen megváltozott az Eho-tv. 3. § (2) bekezdése. Helyesen értelmezzük-e, hogy a változás értelmében csak a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogcímek után kell 11 százalékos ehót fizetni, minden más esetben 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?
14. cikk / 27 Ingatlan-bérbeadás eho-ja
Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
15. cikk / 27 Magyarországra kiküldött francia állampolgár járulékai
Kérdés: Kinek és milyen összeg után kell megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha egy francia állampolgárt a francia munkáltatója 12 hónapot meghaladó időtartamra munkavégzés céljából Magyarországra helyezi?
16. cikk / 27 Találmány eho-ja
Kérdés: Hány százalék eho-t kell fizetni a bejelentett (szabadalmaztatott) találmány esetén - kifizetőként az olyan feltaláló után, aki nem alkalmazott a cégnél, - illetve a munkaviszonyban álló dolgozó után? Milyen fizetési kötelezettsége van a feltalálónak?
17. cikk / 27 Evaalany társas vállalkozó 4 százalékos eho-ja
Kérdés: Kötelezett-e az adott évben megszerzett árbevétele után a 4 százalékos eho fizetésére az az evaalany társas vállalkozó, aki tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett végzi, és a vállalkozásból semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
18. cikk / 27 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem elszámolása
Kérdés: Alkalmazható-e a 10 százalékos költséghányad-elszámolás a jövedelem meghatározásánál, illetve terheli-e 11 százalékos eho-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, amelynek bevallása az Szja-tv. 74. § (7) bekezdése szerint történik?
19. cikk / 27 Holland állampolgárságú egyetemi hallgató megbízási díja
Kérdés: Kell-e adóazonosítót, illetve taj-kártyát igényelnie annak a holland állampolgárságú egyetemi hallgatónak, aki az "ERASMUS program" keretében tartózkodik Magyarországon, és egy kft. megbízási szerződés alapján kívánja foglalkoztatni? Milyen közterheket kell fizetni a megbízási díj után?
20. cikk / 27 Versenybírók járulékai
Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
