Találati lista:
1. cikk / 157 CSED és GYED igénylése ismeretlen állampolgárságú gyermek után
Kérdés: Rendelkeznie kell magyar tajszámmal a biztosított gyermekének a CSED- és GYED-jogosultság elbírálásához? Az érintett angolai állampolgárságú munkavállaló rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a társaságnál munkaviszonyban, engedéllyel foglalkoztatott, mind a két ellátáshoz megvan a szükséges jogosultsági ideje, jelenleg is biztosított. A születési anyakönyvi kivonaton a gyermek ismeretlen állampolgárságú. A NEAK tájékoztatása alapján: A Magyarországon született, nem magyar állampolgárságú gyermeket születése után az állampolgársága szerinti államban kell anyakönyvezni, és az okmányokkal való ellátását, illetve a magyarországi lakóhely létesítését követően igényelhető a tajkártya. A szülők a fenti folyamatot nem kívánják lefolytatni, magyar tajszámot nem kívánnak igényelni az újszülöttnek. A kifizetőhely értelmezése szerint azonban ez nem befolyásolja a CSED- és GYED-ellátás folyósítását a biztosított részére még akkor sem, ha az ellátások igénylőlapja külön rubrikát tartalmaz a gyermek tajszámának feltüntetésére. Kizárólag az újszülött magyar egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére lesz kihatással, a születést követő második hónap letelte után. Mi az eljárás ebben az esetben?
2. cikk / 157 Ukrán állampolgár egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága
Kérdés:
Munkaviszonya megszűnése esetén fizetheti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és jogosult lenne továbbra is táppénzre az az ukrán állampolgár, akinek 7 hónapja van magyarországi bejelentett lakcíme, és azóta van biztosítási jogviszonya is, viszont szinte a munkaviszonya kezdetétől táppénzen van?
3. cikk / 157 Elszenvedett baleset minősítése
Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre a munkavállaló abban az esetben, ha reggel az otthonában – mint utóbb megállapítást nyert – csonttöréssel járó balesetet szenvedett, a munkáltatójának jelezte, hogy a munkahelyére menet felkeresi a szakrendelést, majd onnan fog érkezni a munkahelyére, de sajnálatos módon a rendelő lépcsőjén megbotlott, elesett, melynek következtében egy újabb, súlyos bokasérülést is elszenvedett? A munkavállaló előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz.
4. cikk / 157 Ukrán munkavállalók szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re mindkét ukrán állampolgárságú kismama az alábbi esetben? Az egyik kismama Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik, 2024. július 22-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkahelyén, ukrán biztosítási időt igazolt 2020-tól 2023. december 31-ig, és 2025. április 28-án szült. A másik kismama 2024. október 1-től áll munkaviszonyban, állandó lakhelye Ukrajnában van, Magyarországon csak szálláshellyel rendelkezik, előző munkaviszonya Magyarországon 2024. február 5-től 2024. április 30-ig állt fenn, ezt megelőzően 2019-től 2023. december 31-ig Ukrajnában dolgozott, és 2025. május 16-án szült.
5. cikk / 157 CSED-túlfizetés rendezése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha 2024. április hótól 2024. október hóig CSED-túlfizetés történt egy kismama részére, amelynek különbözetét 2025. április hónaptól szeretnék megfizetni a társadalombiztosítás felé? Az ellátást a kifizetőhely nem vonja vissza a kismamától. Elegendő ebben az esetben, ha a 2025. április havi „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” elnevezésű dokumentum CSED-sorába egy összegben beírják azt az összeget, amit a túlfizetés rendezésére szeretnének elutalni a MÁK-nak, és úgy küldik be a SZÜF-ön keresztül?
6. cikk / 157 Üzemi baleset minősítése munkahelyi rendbontás esetén
Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?
7. cikk / 157 Belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségek
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?
8. cikk / 157 Magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek utazási kártyája
Kérdés: Milyen módon, hol tud érdeklődni az asztmás gyermekére tekintettel magasabb összegű családi pótlékban részesülő szülő a gyermek részére járó utazási kártya után, amire – tudomása szerint – jogosult lenne, de nem kapta meg?
9. cikk / 157 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Mely esetben adható adómentesen és mikor adóköteles juttatás a munkavállaló részére kifizetett BKV-bérlet? Adható a munkavállaló részére adómentesen Pest vármegyebérlet abban az esetben, ha a munkaadó telephelye és a munkavégzés helye Budaörs, a munkavállaló lakhelye pedig Érd?
10. cikk / 157 Keresőképtelenséggel nem igazolt úti baleset
Kérdés: A munkavállaló reggel munkahelyére menet megcsúszott, elesett, balesetet szenvedett. Sérülése azonban olyan csekély mértékű, hogy azzal nem fordult orvoshoz, a baleset napján és azóta is munkát végez. Elismerhető a baleset üzemi jellege, vagy el kell utasítani, mert a munkavállaló nem lett keresőképtelen?
