6 talált cikk a táppénz alapja , pénzbeli egészségbiztosítási járulék , irányadó időszak , segély kifejezésre

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?

Kérdés: Mi lesz a harmadik gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja annak a munkavállalónak, aki 2003. július 1-je óta biztosított, 2008. január 1-jétől táppénzben részesült, 2008. március 7-én megszületett az első gyermeke, majd a GYED folyósításának az időtartama alatt 2010. január 6-án a második gyermeke, akivel jelenleg GYED-en van, és a harmadik gyermekével várandós? A szülés várható ideje 2012. április 2.
Mi lenne számára kedvezőbb:
1. ha a GYED lejárta után azonnal keresőképtelen állományba kerülne a szülés napjáig, vagy
2. ha a GYED lejárta után kivenné a szabadságát, és a fennmaradó időre táppénzre menne a szülés napjáig, vagy
3. ha elkezdené a GYES-t, és a szülés napjától igényelné a terhességi-gyermekágyi segélyt?

Kérdés: A szabadság letelte után, vagy azonnal táppénzes állományba kerülhet-e az a kismama, akinek 2009. június 30-án lejárt a GYES-e, július 1-jén munkába állt, és a felgyülemlett szabadságát vette igénybe, de időközben kiderült, hogy ismét veszélyeztetett terhes? Milyen összeg lesz a táppénzének, a terhességi-gyermekágyi segélyének az alapja?

Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre, TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a köztisztviselő, aki 2009. március 1-jétől GYES ellátásban részesül egy beteg gyermek után, jelenleg terhes, és a szülés várható időpontja 2009. november 6.? A dolgozót 2006 nyara előtt határozott időtartamra foglalkoztatták, majd ekkor határozatlan státuszba nevezték ki, és az alábbi ellátásokat vette igénybe: 2006. szeptember 1-jétől 2006. október 17-ig táppénz, 2006. október 18-tól 2007. szeptember 18-ig GYED, 2007. szeptember 19-től 2009. február 28-ig ápolási díj. Írásban kell-e kérni a beteg gyermek 10 éves koráig, 2009. december 28-ig igényelt fizetés nélküli szabadság megszakítását? Ha jogosult táppénzre, mennyi ideig, és fel kell-e vennie a munkát az ellátás igénybevétele előtt? Amennyiben járnak a pénzbeli ellátások, azok alapja mely időszakból számítódik?

Kérdés: Mi a különbség a megszakítás nélküli és a folyamatos biztosítási idő között? A táppénz-jogosultság elbírálásánál van-e ennek jelentősége?