Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fize-tés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Meg tudja vásárolni a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évből hiányzó 3 év jogosultsági időt az a munkavállaló, akinek az egyetem alatti gyermeknevelés időszakát nem ismerték el, mert nem történt GYES folyósítása? Amennyiben ez nem lehetséges, akkor milyen megoldás van arra, hogy ne kelljen még 3 évet dolgoznia? Milyen hátránya származik abból, ha abbahagyja a munkát, és nyugdíjkorhatára betöltéséig, 3 évig nem dolgozik, illetve nem is fizet járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...előzőekben említett kiadás, illetve veszteség megspórolható azonban, ha az Flt. 30. §-a szerint nyugdíj előtti álláskeresési segélyt igényel, ami biztosítást (tehát szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...a szülést követő 1 év elteltéig még igénybe lehet venni.A szülési szabadság tartamára a munkavállalót terhességi-gyermekágyi segély illetheti meg (Eb-tv. 40-42. §).A szülési szabadság tartamát, a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnakjárulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben,terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozásisegélyben, baleseti táppénzben részesült, valamint a fizetés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Kérdés: Milyen lehetősége van a saját jogú járulékfizetésre annak a magánszemélynek, akinek a munkáltatója megszüntette a munkaviszonyát, de nem akar munkanélküli-segélyre menni? Hogyan tartható fenn az egészségügyi szolgáltatásra való folyamatos jogosultság addig az időpontig, amíg a magánszemély újra munkába áll?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésével megszűnik a munkavállalóbiztosítása is. Ettől függetlenül az Eb-tv. 29. § (9) bekezdése értelmébenegészségügyi szolgáltatásra további 45 napig jogosult.(Amennyiben a biztosítási jogviszonynak az időtartama 45napnál rövidebb volt, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosultszemélyeken túl – az, akia) táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,b) a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.