Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas társas vállalkozónak, akinek a tulajdonrésze a vállalkozásban meghaladja az 50 százalékot, és máshol semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül a Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja alapján.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Ettől eltérően a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnak a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvéd járulékalapja

Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy ügyvédi iroda vezető tagjának, aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a kamarai tagsága egész évben folyamatos volt?
Részlet a válaszából: […] ...napjától annak megszűnésének napjáig tart [Tbj-tv. 10. § (2) bekezdés b) pontja]. A társas vállalkozó akkor tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, és ezáltal kiegészítő tevékenységet folytatónak, amennyiben – egyebek mellett – a Tny-tv. alkalmazásával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy munkaviszonykeretében történő foglalkoztatása túlnyomó részben az általános szabályokszerinti járulékfizetést vonja maga után. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatóta nyugdíjas munkavállaló részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésreirányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzőket – biztosítottat,3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjbanrészesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] ...választani, mivel a betéti társaságtagjaira, illetőleg az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok eltérőek.Kezdjük a betéti társaság saját jogú nyugdíjas beltagjával és kültagjával. Asaját jogú nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet folytató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg naptári napokra annakharmincadrészét,h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy,szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast,i) a mezőgazdasági őstermelő, kivéve a közös őstermelőiigazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Nyugdíj-adatszolgáltatás időszaka

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a 2005. évre 2006. január 16-án kifizetett 13. havi juttatást a 2006. január 1-jétől január 15-ig kért nyugdíj-adatszolgáltatás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok alapján -, közölni kell a 2006.január 1-jétől január 15-ig terjedő időre kifizetett munkabérrel együtt aNYENYI-lapon.Az a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy, akinekbiztosítási jogviszonya a nyugdíj megállapításának kezdőnapján és azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Vizsgabizottság elnökének díjazása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
Részlet a válaszából: […] ...e jogviszony során istekintettel kell lenni a napi felső határ összegére is, ami 2004-ben 14 500forint. És végül, ha az elnök saját jogú nyugdíjas, akkor egyéni járulékfizetésére nem kötelezett.)A megbízási díj – ahogy erre már utaltunk, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...képezik, már csak azt kell eldönteni, hogy a járadékos személye megfelel-e a Tbj-tv. 25. §-ába foglalt kivételnek. Nevezetesen, hogy saját jogú nyugdíjasnak minősül-e vagy sem, hiszen e paragrafus alapján a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.