GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,b) saját jogú nyugdíjas,c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Ettől eltérően a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnak a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a korlátolt felelősségű társaságnak, amelyik átvállalná az ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíját, tanulmányi szerződésben kikötve, hogy az egyetem befejeztével náluk helyezkedik el? Előnyösebb-e, ha az említett diák tagként belép a társaságba?
Részlet a válaszából: […] ...vezető tisztségviselője,– tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint– az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas,– valamint az említett magánszemélyek közeli hozzáta rtozója részéreszemélyi jellegű egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai

Kérdés: Mi lesz a járulékfizetés alapja abban az esetben, ha egy többszemélyes kft. egyik ügyvezető tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a cég jövedelemszerző tevékenységében is? Ügyvezetőként elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, tekintettel a munkaviszonyára, valamint arra, hogy a tényleges ügyvezetői tevékenységet a másik tag végzi, aki a társasági szerződés szerint szintén vezető tisztségviselő, és önállóan képviselheti a céget?
Részlet a válaszából: […] ...teendők ellátását.Az említett tag tehát az ügyvezetői jogviszonya alapján társas vállalkozónak minősül, mégpedig – mivel nem saját jogú nyugdíjas – biztosított társas vállalkozónak, akit heti 36 órát elérő munkaviszony hiányában havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjra válhat jogosulttá. Az rszj-vel ellentétben a rokkantsági nyugdíjban részesülő – a Tbj-tv. 4. § f) pontja által "saját jogú nyugdíjas"-ként definiált – személyt már megkülönböztetik a járulékfizetési szabályok. A megkülönböztetés kedvező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.