Behívás alapján történő munkavégzés

Kérdés: Folyamatosan biztosított vagy csak a tényleges munkavégzés napjaira kell bejelenteni a behívás alapján történő munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalót, aki szükség szerint lát el helyettesítési feladatokat egy kft.-nél? A?munkavállaló egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, ezért a válasz nagyon fontos számára az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága miatt, illetve azért is, mert rövidesen jogosulttá válhat a nők kedvezményes nyugdíjára.
Részlet a válaszából: […] ...tartama a négy hónapot nem haladhatja meg.A munkaviszonyban álló dolgozóra (ide nem értve az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjast) – függetlenül a munkaidőtől és a díjazástól – a jogviszonya tartama alatt kiterjed a biztosítás.Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Ettől eltérően a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnak a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésreirányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzőket – biztosítottat,3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjbanrészesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg naptári napokra annakharmincadrészét,h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy,szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast,i) a mezőgazdasági őstermelő, kivéve a közös őstermelőiigazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása

Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatással. Mindazonáltal a rendszeres szociális járadékban részesülőnem minősül a Tbj-tv. 4. § f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak,ebből következően biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyából származójövedelme (jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjra válhat jogosulttá. Az rszj-vel ellentétben a rokkantsági nyugdíjban részesülő – a Tbj-tv. 4. § f) pontja által "saját jogú nyugdíjas"-ként definiált – személyt már megkülönböztetik a járulékfizetési szabályok. A megkülönböztetés kedvező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.