18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Biztosítottá válik őstermelőként az a rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki idén töltötte be a 60. életévét, de csak 12 év szolgálati idővel rendelkezik? Az érintett korábban kisadózó volt, de a vállalkozását októbertől meg kívánja szüntetni. Abban az esetben, ha biztosítottá válik, mi lesz a járulék alapja?
2. cikk / 18 Árvaellátás
Kérdés: Kaphat árvaellátást a gyermek abban az esetben, ha az elhunyt szülő nem rendelkezett kellő szolgálati idővel?
3. cikk / 18 Özvegyi nyugdíj rehabilitációs ellátás után
Kérdés: Megállapítható özvegyi nyugdíj abban az esetben, ha az elhunyt házastárs rehabilitációs nyugellátásban részesült, és ha igen, akkor milyen összegben?
4. cikk / 18 Rokkantsági nyugdíj figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Beleszámít a 4 év rokkantsági nyugdíjban töltött időszak a szolgálati időbe vagy a 40 év jogosultsági időbe?
5. cikk / 18 Árvaellátás
Kérdés: Jogosult árvaellátásra az a gyermek, akinek a szülei már régen elváltak, az édesanyja nevelte, és az édesapja elhunyt?
6. cikk / 18 1952-ben született férfi nyugellátása
Kérdés: Mikor mehet legkorábban előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1952. augusztus 22-én született férfi, aki rendelkezik 40 év munkaviszonnyal, és jelenleg egy egyszemélyes kft.-ben dolgozik?
7. cikk / 18 1954-ben született nők nyugellátása
Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
8. cikk / 18 Nők részére járó kedvezményes nyugdíj
Kérdés: A kilépés melyik formáját kell választani, és jár-e felmentési idő abban az esetben, ha a munkavállaló igénybe kívánja venni a nők részére járó korkedvezményes nyugdíjat? Hogyan igazolható a GYES időszaka a szolgálati idő beszámításához?
9. cikk / 18 Végelszámolás alatt álló társaság GYED-en lévő alkalmazottai
Kérdés: Mi a teendője a végelszámolónak abban az esetben, ha a végelszámolás alatt álló társaságnak két GYED-en lévő alkalmazottja van? Védi-e őket továbbra is a felmondási tilalom, meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyukat közös megegyezéssel? Ki kell-e fizetni az ellátás idejére járó szabadság teljes összegét, vagy csak az időarányos részt a végelszámolás befejezéséig?
10. cikk / 18 Felmondás nyugdíjas munkavállalónak
Kérdés: Jár-e ismételten a 30 napos felmondási idő, illetve a 15 napos felmentés annak a munkavállalónak, akinek 2007 decemberében nyugdíjazás miatt megszűnt a munkaviszonya, megkapta a felmondási időt, valamint a felmentést is, a nyugdíjazását követő naptól nyugdíjasként tovább dolgozik, de ez év végével munkáltatói felmondással megszűnik a munkaviszonya?
