52 cikk rendezése:
1. cikk / 52 Megváltozott munkaképességű munkavállaló két munkaviszonya
Kérdés: Figyelembe veheti mindkét vállalkozás a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során azt a megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki egyidejűleg kettő - azonos tulajdonosi körrel rendelkező - kft.-nél áll heti 20-20 órás munkaviszonyban? Élhet vele kapcsolatban mindkét vállalkozás a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel?
2. cikk / 52 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Meg kell szüntetnie a munkaviszonyát egy megváltozott munkaképességű munkavállalónak annak érdekében, hogy jogosulttá váljon rokkantsági ellátásra?
3. cikk / 52 Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője
Kérdés:
Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?
4. cikk / 52 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
5. cikk / 52 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
6. cikk / 52 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Rokkantsági nyugdíjas alkalmazott esetében van annak bármilyen jelentősége, hogy az érintett a komplex felülvizsgálaton milyen kategóriába került besorolásra? A munkaadónak mennyiben kell eltérő okmányokat bekérnie tőle a nem rokkant munkavállalókhoz képest?
7. cikk / 52 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
8. cikk / 52 Kedvezményezett foglalkoztatott
Kérdés: Élhet adókedvezménnyel egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég azzal a munkavállalójával kapcsolatban, akinek egészségkárosodása 70 százalékos, és saját jogán nevelési ellátásban részesül?
9. cikk / 52 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Mi a helyes álláspont annak a munkavállalónak az esetében, aki már rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel? A vállalkozás szerint a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, és így például indoklás nélkül felmondható a munkaviszonya, illetve nem jogosult táppénzre, a cég könyvelője viszont nem osztja ezt a véleményt.
10. cikk / 52 Öregségi nyugdíj megállapítása
Kérdés: Beszámításra kerül az öregségi nyugdíjba a rokkantsági nyugdíj mellett végzett munkáért járó kereset a nyugdíjkorhatárát 2020. október 18-án betöltő munkavállaló nyugellátásának megállapításakor?