11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 11 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki betöltötte a 65. életévét, de nem vette még igénybe az öregségi nyugellátást, ugyanakkor egyéni vállalkozásában mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól?
3. cikk / 11 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
4. cikk / 11 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Mi a helyes álláspont annak a munkavállalónak az esetében, aki már rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel? A vállalkozás szerint a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, és így például indoklás nélkül felmondható a munkaviszonya, illetve nem jogosult táppénzre, a cég könyvelője viszont nem osztja ezt a véleményt.
5. cikk / 11 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
6. cikk / 11 Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjnak minősül a foglalkoztatás szempontjából a nyugdíj előtti álláskeresési segély? Milyen feltételekkel végezhető keresőtevékenység az ellátás folyósításának ideje alatt?
7. cikk / 11 Egészségügyi szolgáltatási járulék nyugdíjelőleg folyósítása alatt
Kérdés: Mentesül a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól abban az esetben, ha jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik, mert beadta az öregséginyugdíj-igényét, de még csak a nyugdíjelőlegről szóló végzést kapta meg?
8. cikk / 11 Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai
Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
9. cikk / 11 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
10. cikk / 11 Szülés rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése után
Kérdés: Az 1997-től rokkantsági nyugdíjban részesülő személy 2001. október 1-jétől munkaviszonyt létesít. Munkabére havi 120 000 Ft. Rokkantsági nyugdíjjogosultsága 2002. április 1-jétől megszűnt, nyugdíjának folyósítása szünetel. Terhessége miatt orvosa véleménye szerint 2002. februártól keresőképtelen. A szülés időpontja 2002. június 15. Milyen pénzbeli ellátásokra jogosult a biztosított?
