20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Kettős állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat egy egyszemélyes kft. magyar-német kettős állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha Magyarországon nincs lakcíme, személyi igazolványa, illetve tajszáma, Németországban rokkantsági nyugdíjat kap, és a kft.-ben semmilyen jövedelemben nem részesül?
2. cikk / 20 Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
3. cikk / 20 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
4. cikk / 20 Rokkantsági nyugdíj figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Beleszámít a 4 év rokkantsági nyugdíjban töltött időszak a szolgálati időbe vagy a 40 év jogosultsági időbe?
5. cikk / 20 Nyugdíj melletti munkavégzés
Kérdés: Jogosultsági időnek számít a nyugdíj melletti munkavégzés?
6. cikk / 20 Nyugdíjemelés megbízási díj alapján
Kérdés: Kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a nyugdíjas személy, aki megbízási jogviszonya alapján részesült díjazásban?
7. cikk / 20 Nyugdíjas személy nyugdíjának újraszámítása
Kérdés: Hogyan kérheti nyugdíjának újraszámítását a munkaviszonya végleges befejezésekor egy nyugdíjasként tovább dolgozó személy?
8. cikk / 20 Rokkantsági ellátásban részesülő őstermelő jogviszonya
Kérdés: Milyen összegű ellátásra lesz jogosult 2017-ben az a férfi, aki 2012-ben lesz 58 éves, 2011. december 31-ig, közel 25 évig rokkantsági nyugdíjat kapott, ami rokkantsági ellátássá alakult át, és a nyugdíj megállapítása előtt 15 év szolgálati időt szerzett? Érdemes-e továbbra is folytatnia a feleségével közös őstermelői tevékenységet, amelyet már 6 éve végeznek, de a nyugdíjas férj eddig nem volt járulékfizetésre kötelezett? Amennyiben tovább folytatja a tevékenységet, be kell-e jelenteni a 12T1041-es nyomtatványon, kell-e fizetnie járulékokat, és szerez-e ez alapján szolgálati időt? Jobban járnának, ha csak a felesége nevén lenne kiállítva az őstermelői igazolvány, és ő fizetné a magasabb összeg után a nyugdíjjárulékot? A feleség évek óta nem áll munkaviszonyban, csak az őstermelésből élnek, a 10 százalékos nyugdíjjárulék összege 2012-ben havi 5000 forint lenne.
9. cikk / 20 Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló munkaviszonyba a rendszeres szociális járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett, napi 6, heti 30 órában végzett, hivatalosan bejelentett munkavégzés? Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki májusban lesz 55 éves, 13 évvel ezelőtt 31 év munkaviszonyt állapítottak meg részére, korábban III. csoportos rokkant volt, most pedig rehabilitációs ellátásban részesül?
10. cikk / 20 Tevékenységét szüneteltető rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak 2012-ben egy rokkantsági nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozónak, aki 2011 decemberétől egészségügyi okból szünetelteti a vállalkozói tevékenységét, januártól bérbe adta az üzletét, és adószámmal rendelkező magánszemélyként tevékenykedik? Fizetnie kell-e továbbra is az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
