19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
2. cikk / 19 Kivás cég rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalója
Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon egy kiva hatálya alá tartozó vállalkozás munkavállalóját abban az esetben, ha 2023. október 18-tól rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül a továbbiakban a dolgozó? Igénybe vehet valamilyen kedvezményt utána a vállalkozás?
3. cikk / 19 Rokkantsági ellátás újraszámítása
Kérdés: Valóban kérheti a rokkantsági ellátás összegének újraszámítását a 180 napot elérő jövedelme alapján az a személy, aki 2015. december 1. napjától jelenleg is rokkantsági ellátásban részesül, össz-szervezeti egészségkárosodása 60 százalékos, és 2021. október 1-jétől munkaviszonyt létesített napi 8 órában, garantált bérminimumon, ami várhatóan június 30-ig tart? A komplex minősítés időbeli hatálya végleges egészségi állapotú, a felülvizsgálat alól mentesül a személy, mivel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a 10 évet nem haladja meg. Amennyiben kérhető az újraszámítás, mi az eljárás menete? Milyen időszak jövedelmét veszik figyelembe az ellátás megállapítása során?
4. cikk / 19 1959-ben született személy nyugellátása
Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
5. cikk / 19 Tartós keresőképtelenség
Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
6. cikk / 19 Ellátások két gyermek után
Kérdés: Igényelheti a hamarosan születő második gyermek után a GYES-t az az édesanya, akinek az első gyermeke beteg, és még nem töltötte be a harmadik életévét?
7. cikk / 19 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
8. cikk / 19 Nyugdíjas munkavállaló jogorvoslati lehetőségei munkaviszony megszüntetése esetén
Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki igénybe vette a nők kedvezményes nyugdíját, de a nyugellátás mellett korábbi munkáltatójánál dolgozott 2 év 10 hónapot, majd kórházba került, és amikor vissza akart menni dolgozni, a munkáltatója közölte, hogy már nem tart igényt a munkájára? A munkavállaló nem írta alá a munkaviszony közös megszüntetésére irányuló megállapodást.
9. cikk / 19 GYES két gyermek után
Kérdés: Valóban kaphatja egyszerre két gyermek után a GYES-t az a szülő, aki egy egyéves, valamint egy négy- és egy hétéves gyermeket nevel, akik közül a négyéves gyermek beteg? Milyen módon igényelhetők az ellátások?
10. cikk / 19 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Hogyan lehet az, hogy egy 1955. július 13-án született nőnek 41 év szolgálati ideje van, de a nyugdíj-biztosítási igazgatóság által visszaigazolt jogviszonya csak 35 év? Milyen jogszabály alapján nem vettek figyelembe 3 év munkanélküli-járadékon töltött, valamint 2 év ledolgozott időt, illetve hogyan igazolható ez az időszak? Igényelhető ennek ellenére a nők kedvezményes nyugdíja a 35 év jogviszony alapján csökkentett összegben, hiszen a tényleges szolgálati idő 41 év, és a kérelmező előreláthatólag már nem tud több időt szerezni?
