27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
2. cikk / 27 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
3. cikk / 27 Rokkantsági ellátásban részesülő személy nyugdíjazása
Kérdés: Automatikusan nyugdíjassá válik a nyugdíjkorhatára betöltése után egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki 2022. december hónapban tölti be a 65. életévét?
4. cikk / 27 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
5. cikk / 27 Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Igénybe veheti az öregségi nyugdíjat az a személy, aki novemberben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és jelenleg rokkantsági nyugdíjasként dolgozik?
6. cikk / 27 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
7. cikk / 27 1957-ben született személy
Kérdés: Mikor lesz jogosult nyugellátásra egy 1957-ben született személy, aki 2015 óta rokkantsági ellátásban részesül, és mellette dolgozik? Van arra lehetőség, hogy továbbra is a rokkantsági ellátást kapja a nyugdíj helyett?
8. cikk / 27 Választás az öregségi nyugdíj és a rokkantsági ellátás között
Kérdés: Érdemes az öregségi nyugdíjat választani annak a nőnek, aki 40 év jogosultsági idejére tekintettel jogosulttá vált a kedvezményes nyugdíjra, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, és a részére megállapított öregségi nyugdíj összege kevesebb lett a jelenleg folyósított ellátásánál? A magánszemély már beadta a nyugdíjigényét, de visszavonta, most viszont azt a felvilágosítást kapta, hogy az öregségi nyugdíj összegét évente emelik, a rokkantsági ellátás viszont fix összegű, így hosszabb távon mindenképpen rosszabbul járna.
9. cikk / 27 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
10. cikk / 27 Nyugdíjas munkavállaló jogorvoslati lehetőségei munkaviszony megszüntetése esetén
Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki igénybe vette a nők kedvezményes nyugdíját, de a nyugellátás mellett korábbi munkáltatójánál dolgozott 2 év 10 hónapot, majd kórházba került, és amikor vissza akart menni dolgozni, a munkáltatója közölte, hogy már nem tart igényt a munkájára? A munkavállaló nem írta alá a munkaviszony közös megszüntetésére irányuló megállapodást.
