Helyettesítő munkavállaló délutáni pótléka

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 203. számában megjelent 3495. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérdezem, hogy ha egy rendszeresen 8-16 óra között dolgozó munkavállaló egy másik dolgozót helyettesít pár napig 14 óra utáni műszakban, az eredeti (8-16) órás munkavégzés napjaira is megilleti-e a délutáni pótlék abban a hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...napjainúgy történik, hogy a beosztás szerinti napi munkaidőt a napi munkavégzés idejemeghaladja, akkor a napi munkaidőt meghaladó rendkívüli munkavégzés idejére amunkavállalónak a munkabéren felül pótlékot kell fizetni (munkabér + 50százalék pótlék). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Jutalék beszámítása a távolléti díjba

Kérdés: Be kell-e számítani a távolléti díj kiszámításánál egy kereskedelemmel foglalkozó cégnél a dolgozók részére fizetett jutalék összegét abban az esetben, ha ez a juttatás nem szerepel a munkaszerződésben, és csak alkalmanként, az eladott áruk mennyiségétől függően kapják?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes személyi alapbére,rendszeres bérpótlékai, valamint a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve amunkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékegyüttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Munkarend jellegének megállapítása, pótlékok elszámolása

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendnek minősül-e a foglalkoztatás, ha a foglalkoztató benzinkút mindennap reggel 5.00 órától este 22.00 óráig tart nyitva? A dolgozók két műszakban dolgoznak, 5.00 órától 13.30 óráig, illetve 13.30-tól 22.00 óráig, melyből 30 perc a munkaközi pihenőidő. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha csak a délutáni pótlékot fizeti meg? Mennyi a pótlék mértéke? Havonta hányszor lehet a dolgozókat vasárnapra beosztani, illetve kell-e valamilyen pótlékot fizetni erre a napra, ha szabadnapot biztosítanak helyette? Milyen bérezés illeti meg a munkavállalót, ha fizetett ünnepen végez munkát, és helyette szabadnapot kap?
Részlet a válaszából: […] ...vagy nem biztosít egy napot sem adott hónapban vasárnappihenőnapként, akkor a hetedik nap, illetve egy vasárnapi munkavégzési nappihenőnapi rendkívüli munkavégzésnek számít, melyre a pihenőnapi munkavégzésdíjazására vonatkozó szabályt kell alkalmazni. Ilyen esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte

Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...miatti távolléte jogcímének megváltoztatásához (rendesszabadság, "csúsztatás"). Ugyanis mind a rendes szabadság kiadásának, mind arendkívüli munkavégzés ellentételezéseként kiadott szabadidőnek az a jellemzője– a keresőképtelenség miatti távolléttől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
Részlet a válaszából: […] ...hiányában – amunkavállaló személyi alapbére.Az Mt. rendelkezései alapján fizetendő bérpótlékok: éjszakaipótlék, műszakpótlék, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, munkaszüneti napipótlék, pihenőnapi pótlék.A kérdéses esetben az érintett munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Túlmunka

Kérdés: Kötelezhető-e szombati, illetve vasárnapi túlmunkára egy két műszakos, 40 órás munkarendben hétfőtől péntekig művezető beosztásban dolgozó munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 124. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalóthetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kellesnie.A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírásokat az Mt. 126-128.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Betegszabadság teljesítménybér esetén

Kérdés: Teljesítménybéres fizetés esetén van-e valamilyen kötelező minimumfizetési kötelezettség abban az esetben is, ha nincs teljesítmény? Egy vállalkozás nyugdíjas munkavállalói eddig havi fix bérrel, minimálbérrel voltak bejelentve, de a megrendelések csökkenése miatt a munkáltató szeretne áttérni a teljesítményarányos fizetésre, a teljesítménybér 10 forint/km lenne. Hogyan alakul ebben az esetben a betegszabadság összege?
Részlet a válaszából: […] ...díj számításakor a távollétidején (időszakában) érvényes személyi alapbért, rendszeres bérpótlékokat,műszakpótlékot, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékokatkell figyelembe venni. A távolléti díj a személyi alapbér és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Távolléti díj

Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...számításának alapjai: a távollét idején(időszakában) érvényes személyi alapbér, rendszeres bérpótlékok, műszakpótlék,valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékok.A távolléti díj számításának módja: a személyi alapbér és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Éves munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre 2008. november 22-től az a fizikai munkavállaló, aki éves munkaidőkeretben, idénymunkásként dolgozik az alábbiak szerint? Január-március hónapokban akár dolgozik, akár nem, kapja a havi besorolási alapbérét, a következő hónapokban, függetlenül a ledolgozott óráktól, havibér + műszakpótlék+ teljesítménybér a havi elszámolási alap. Az éves órakeret ledolgozásáig, amely általában novemberre történik meg, túlórát nem kap, de ha utána is van munka, megkapja a rendkívüli munkavégzésre járó keresetet. Ha ledolgozza az éves órakeret szerinti munkaórákat, és dolgoznia már nem kell, a további időre a havi besorolási alapbérét kapja. A munkavállaló éves órakerete 2008. november 21-én járt le, és 2008. november 7-től jelenleg is keresőképtelen, betegszabadságát már korábban kimerítette.
Részlet a válaszából: […] A biztosítottnak nem jár táppénz – többek között – akeresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre munkavégzési kötelezettséghiányában keresetvesztesége nincs. A dolgozónak a keresőképtelensége kezdetekormunkavégzési kötelezettsége volt, tehát jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Távolléti díj számítása megváltozott munkarend esetén

Kérdés: Mi alapján kell számítani a távolléti díjat abban az esetben, ha a munkavállaló az év 8 hónapjában két műszakos munkarendben dolgozott, és a 9. hónaptól kezdődően munkaköre tejesen megváltozott? Maradhat-e az év elején megállapított távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő, illetve munkaidőkereten felüli – rendkívülimunkavégzést teljesített, távolléti díja kiszámításánál rendkívüli munkavégzésmiatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni (ötven óra és száz óra közöttiidőre a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.