16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Munkaidő beosztása munkaidőkeretben
Kérdés: Helyes az alábbiak szerinti munkabeosztás, ha a munkavállalók hétfőtől szombatig dolgoznak, így a heti munkaidejük 42 óra? Két műszakban dolgoznak a munkavállalók 06:00-14:00 és 14:00-22:00 óráig. Mindkét műszakban 1-1 órás munkaközi pihenőidőt biztosít a munkáltató a munkavállaló részére. A munkaszerződésben tájékoztatták a dolgozókat, miszerint a munkaközi szünetek nem képezik a munkaidő részét. Ennek megfelelően naponta 7 órát dolgoznak a dolgozók. Természetesen a 4 hónapos munkaidőkeret alatt képződött túlórát a munkaidőkeret végén a munkáltató kifizeti a dolgozóknak. Kell bérpótlékot fizetni a dolgozóknak a szombati munkavégzésre ebben az esetben?
2. cikk / 16 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
3. cikk / 16 Dohánybolt munkavállalóira vonatkozó szabályok
Kérdés: Van valamilyen speciális szabályozás a 2013. július hóban alakult nemzeti dohányboltok munkavállalói vasárnapi, illetve ünnepnapon történő munkavégzésére, valamint szabadságuk kiadására vonatkozóan? Milyen juttatásokat, illetve bérpótlékot kell fizetni a dolgozók részére?
4. cikk / 16 Bérpótlékok mértéke
Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
5. cikk / 16 Jutalék beszámítása a távolléti díjba
Kérdés: Be kell-e számítani a távolléti díj kiszámításánál egy kereskedelemmel foglalkozó cégnél a dolgozók részére fizetett jutalék összegét abban az esetben, ha ez a juttatás nem szerepel a munkaszerződésben, és csak alkalmanként, az eladott áruk mennyiségétől függően kapják?
6. cikk / 16 Betegszabadság teljesítménybér esetén
Kérdés: Teljesítménybéres fizetés esetén van-e valamilyen kötelező minimumfizetési kötelezettség abban az esetben is, ha nincs teljesítmény? Egy vállalkozás nyugdíjas munkavállalói eddig havi fix bérrel, minimálbérrel voltak bejelentve, de a megrendelések csökkenése miatt a munkáltató szeretne áttérni a teljesítményarányos fizetésre, a teljesítménybér 10 forint/km lenne. Hogyan alakul ebben az esetben a betegszabadság összege?
7. cikk / 16 Távolléti díj
Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
8. cikk / 16 Éves munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre 2008. november 22-től az a fizikai munkavállaló, aki éves munkaidőkeretben, idénymunkásként dolgozik az alábbiak szerint? Január-március hónapokban akár dolgozik, akár nem, kapja a havi besorolási alapbérét, a következő hónapokban, függetlenül a ledolgozott óráktól, havibér + műszakpótlék+ teljesítménybér a havi elszámolási alap. Az éves órakeret ledolgozásáig, amely általában novemberre történik meg, túlórát nem kap, de ha utána is van munka, megkapja a rendkívüli munkavégzésre járó keresetet. Ha ledolgozza az éves órakeret szerinti munkaórákat, és dolgoznia már nem kell, a további időre a havi besorolási alapbérét kapja. A munkavállaló éves órakerete 2008. november 21-én járt le, és 2008. november 7-től jelenleg is keresőképtelen, betegszabadságát már korábban kimerítette.
9. cikk / 16 Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pótlékai
Kérdés: A közelmúltban voltam egy munkaügyi előadáson, és az ott feltett kérdésemre kapott válasz összezavart. A munkáltató által készenléti jellegűnek minősített munkakörben az Mt. 119. § (3) bekezdése alapján a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve a 72 órát nem haladhatja meg. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha halottszállító munkakörben 24 órában 2 embert foglalkoztat, akik hatóránként váltják egymást? A 24 óra teljes egészében órabérben van kifizetve, amihez 14-22 óráig 20 százalék délutáni, illetve 22-06 óráig 40 százalék éjszakai pótlék járul..
10. cikk / 16 Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében
Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.