19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülő személyek bejelentési kötelezettsége
Kérdés: Be kell jelenteni a rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyek keresőtevékenységét annak ellenére, hogy a korábban rájuk vonatkozó kereseti korlát megszűnt? Amennyiben igen, akkor vonatkozik ez a bejelentés a kisadózói tevékenységre is?
2. cikk / 19 Kedvezményezett foglalkoztatott
Kérdés: Élhet adókedvezménnyel egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég azzal a munkavállalójával kapcsolatban, akinek egészségkárosodása 70 százalékos, és saját jogán nevelési ellátásban részesül?
3. cikk / 19 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
4. cikk / 19 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
5. cikk / 19 Szolgálati idő I.
Kérdés: Melyik időszakok fognak beszámítani a nyugdíjalapba annak a személynek az esetében, aki 1976. szeptember 1-jétől 1979. júliusig ipari tanuló volt, 1979. augusztus 1-jétől 2001. január 31-ig munkaviszonyban állt, 2001. október 31-ig munkanélküli-segélyt kapott, majd rehabilitált volt 2011-től 2013-ig, amely időszak alatt 4 órás munkaviszonyban állt 2012. december 5-től 2013. február 3-ig? Az érintettet ezt követően ismét leszázalékolták.
6. cikk / 19 Rokkantsági ellátás megállapítása
Kérdés: Milyen időket vesznek figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
7. cikk / 19 80 százalékos mértékű egészségkárosodott személy egyéni vállalkozása
Kérdés: Létesíthet egyéni vállalkozást az ellátásai veszélyeztetése nélkül az a magánszemély, aki 80 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban, valamint fogyatékossági támogatásban is részesül? Amennyiben igen, akkor egészségkárosodására tekintettel élhet?a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Egyéni vállalkozóként főállású vagy nem főállású kisadózónak minősülne, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választaná?
8. cikk / 19 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése
Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
9. cikk / 19 Nem működő bt. beltagja
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy nem működő betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagja után?
10. cikk / 19 Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye
Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
