10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
2. cikk / 10 Választás az öregségi nyugdíj és a rokkantsági ellátás között
Kérdés: Érdemes az öregségi nyugdíjat választani annak a nőnek, aki 40 év jogosultsági idejére tekintettel jogosulttá vált a kedvezményes nyugdíjra, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, és a részére megállapított öregségi nyugdíj összege kevesebb lett a jelenleg folyósított ellátásánál? A magánszemély már beadta a nyugdíjigényét, de visszavonta, most viszont azt a felvilágosítást kapta, hogy az öregségi nyugdíj összegét évente emelik, a rokkantsági ellátás viszont fix összegű, így hosszabb távon mindenképpen rosszabbul járna.
3. cikk / 10 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
4. cikk / 10 Nyugdíj melletti munkavégzés
Kérdés: Jogosultsági időnek számít a nyugdíj melletti munkavégzés?
5. cikk / 10 Vállalkozói tevékenység beszámítása a szolgálati időbe
Kérdés: Öregségi nyugdíjba helyezése után munkaidőnek számít a rokkantnyugdíjas vállalkozói tevékenysége, ahol alkalmazottakat is foglalkoztatott?
6. cikk / 10 Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló munkaviszonyba a rendszeres szociális járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett, napi 6, heti 30 órában végzett, hivatalosan bejelentett munkavégzés? Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki májusban lesz 55 éves, 13 évvel ezelőtt 31 év munkaviszonyt állapítottak meg részére, korábban III. csoportos rokkant volt, most pedig rehabilitációs ellátásban részesül?
7. cikk / 10 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló keresetének bejelentése
Kérdés: Mely esetekben és milyen módon kell bejelentenie a folyósító szerv felé a rokkantsági nyugdíj melletti keresetét az ellátásban részesülő munkavállalónak?
8. cikk / 10 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jövedelmének bejelentése
Kérdés: Mely esetekben kell bejelenteni az ellátás melletti munkából származó jövedelmét egy rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak?
9. cikk / 10 Rokkantnyugdíjas munkavállaló nyugdíja
Kérdés: Szüneteltetnie kell-e a nyugellátását 2008. január 1-jétől egy 53 éves, 67 százalékos rokkantnyugdíjas munkavállalónak?
10. cikk / 10 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?