19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Egyéni vállalkozás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Folytathatja tovább az egyéni vállalkozását egy megváltozott munkaképességű személy abban az esetben, ha igénybe veszi a rokkantsági ellátást, amire jogosult lenne? A vállalkozó jelenleg 5-6 alkalmazottat is foglalkoztat.
2. cikk / 19 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató az után a megváltozott munkaképességű dolgozója után, akinek az egészségi állapota mindössze 40 százalékos, de a havi munkabére meghaladja a minimálbér másfélszeresét, így ellátásra nem jogosult? Figyelembe vehető ez a személy megváltozott munkaképességűként a rehabilitációs hozzájárulás elszámolása során? Arányosan csökkenni fog a szociálishozzáárulásiadó-kedvezmény összege is abban az esetben, ha az érintett dolgozó részmunkaidős lesz, és ezzel egyidejűleg a havibére is csökken?
3. cikk / 19 Rokkantsági ellátás újraszámítása
Kérdés: Valóban kérheti a rokkantsági ellátás összegének újraszámítását a 180 napot elérő jövedelme alapján az a személy, aki 2015. december 1. napjától jelenleg is rokkantsági ellátásban részesül, össz-szervezeti egészségkárosodása 60 százalékos, és 2021. október 1-jétől munkaviszonyt létesített napi 8 órában, garantált bérminimumon, ami várhatóan június 30-ig tart? A komplex minősítés időbeli hatálya végleges egészségi állapotú, a felülvizsgálat alól mentesül a személy, mivel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a 10 évet nem haladja meg. Amennyiben kérhető az újraszámítás, mi az eljárás menete? Milyen időszak jövedelmét veszik figyelembe az ellátás megállapítása során?
4. cikk / 19 Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult táppénzre egy rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló, aki több mint egy éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában nappali portásként, és 2019. december 6-tól keresőképtelen? A kifizetőhelynek korábban nem volt tudomása a dolgozó rehabilitációs pénzbeli ellátásáról. A munkavállaló munkabére azonos a mindenkori minimálbér összegével.
5. cikk / 19 1959-ben született személy nyugellátása
Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
6. cikk / 19 Rokkantsági ellátás igénylése
Kérdés: Hogyan és mikor kell igényelnie a rokkantsági ellátást annak a munkavállalónak, akinek 70 százalékos egészségkárosodását állapították meg, "D" minősítést kapott, de elutasították a kérelmét, mert akkor még táppénzen volt, jelenleg pedig az elmaradt szabadságát tölti?
7. cikk / 19 Rokkantsági ellátás igénylése
Kérdés: Hogyan kell elindítani egy 2017. jú-nius 14. óta folyamatosan táppénzen lévő, munka--viszonyban álló dolgozó rokkantságiellátás- -igénylését? Mikor és milyen nyomtatványon kell beadni a kérelmet? A munkaviszony megszüntetésekor valóban meg ki kell fizetni a dolgozó részére a táppénz idejére is járó szabadságot?
8. cikk / 19 Tartós keresőképtelenség
Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
9. cikk / 19 Ellátások két gyermek után
Kérdés: Igényelheti a hamarosan születő második gyermek után a GYES-t az az édesanya, akinek az első gyermeke beteg, és még nem töltötte be a harmadik életévét?
10. cikk / 19 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
