Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...napi 8 órás elfoglaltságot, szerencsésebb munkaszerződést kötni – amennyiben a társasági szerződés ezt engedi –, amely lehet akár részmunkaidőről szóló szerződés is, és így a közterheket kizárólag a minimálbér arányos része után kell megfizetni. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...életszerű a részfoglalkozás alkalmazása, hiszen az ügyvezető valószínűleg ennyi idő alatt is el tudja végezni a tevékenységet. Részmunkaidő esetén a kötelezően fizetendő munkabér a munkaidő arányában csökken, ami azt jelenti, hogy pl. egy napi 6 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

1953-ban született személy

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...állományú tagját, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonát, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.Az öregségi nyugdíj megállapítása szempontjából ugyancsak biztosítási jogviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Hogyan számítják be a szolgálati időbe a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyt? Óraszámot vagy napot számítanak be ebben az esetben? A munkavállaló havi bruttó munkabére 70 500 forint volt.
Részlet a válaszából: […] Gyakori kérdés, hogy a nyugdíj megállapítása során a napi nyolcórás munkaidőnél alacsonyabb napi óraszámban foglalkoztatottak esetén hogyan kell a szolgálati időt számolni.A biztosítási időt arányosan az 1996. december 31-ét követően fennállt biztosítási jogviszonyok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, az édesanyának egyidejűleg fennálló három jogviszonya van. Egy a közalkalmazotti, melyben pedagógus (és a szülésig fizetett szabadságát töltötte), és másik kettő, napi 8-8 órás munkaidővel, feltételezhetően biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény az Szja-tv. 29/A. §-a alapján illeti meg a kedvezményezett eltartott után a családi pótlékra jogosult magánszemélyt. A házastársak a saját háztartásban nevelt gyermekeik esetében, mivel mindketten jogosultak a családi kedvezményre, azt közösen vehetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatási jogviszonyban állószemély (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogyfoglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,b) a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaiszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját –, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatásijogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra,hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, járulékalapot képezőjövedelme nem éri el a minimum-járulékalap – 2006. szeptember 1-jétől 125 000forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálatijogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőbentörténik-e a foglalkoztatásuk. Az egészségbiztosítás ellátásait (így aterhességi-gyermekágyi segélyt is) azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.