7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén
Kérdés:
Heti 36 órás munkavállaló "9"-es kódú táppénzt szeretne igénybe venni. Párhuzamosan felnőttképzésben vesz részt, szakképzési munkaszerződéssel dolgozik részmunkaidőben. Folytatni szeretné az iskolát és a munkáját, ezért ebben a jogviszonyban nem igényelne táppénzt. A kamara szerint szüneteltetni kell a tanulmányait. Nem teheti meg, hogy egyik jogviszonyában táppénzen van, a másikban viszont dolgozik? A szülés várható időpontja 2024. május 30., addig éppen befejeződik az iskola, és a vizsgák is lezárulnak.
2. cikk / 7 Táppénz többes jogviszonyban
Kérdés: Elláthatja a munkáját távmunkában a részmunkaidős mellékállásában az a munkavállaló, aki a főállásában jelenleg 100 százalékos táppénzt kap, mert egészségügyi dolgozóként elkapta a koronavírust?
3. cikk / 7 Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló táppénze
Kérdés: Milyen adatokat kell bekérnie a másik munkáltatótól annak a kifizetőhelyet üzemeltető foglalkoztatónak, amelynek 2012. október 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2013. április 1-jétől rendelkezik egy másik napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is, és a dolgozó 2015. április 19-től jelenleg is keresőképtelen? A dolgozó a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, mert a betegszabadságát már kimerítette.
4. cikk / 7 TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén
Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
5. cikk / 7 Közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Hogyan mehet előrehozott öregségi nyugdíjba 2008 májusában egy 1951-ben született, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott felső vezető nő? Jogosult lesz-e a 8 hónap felmentési időre és jubileumi jutalomra abban az esetben, ha ő kezdeményezi a nyugállományba vonulást? Jár-e részére felmentési idő és végkielégítés, ha felmentik munkaköréből? Milyen juttatások illetik meg akkor, ha a munkahely átszervezéssel, jogutóddal szűnik meg, és a vezető nem fogadja el a felajánlott lehetőségeket? Megszüntetheti-e a munkáltató felmentési idő és végkielégítés nélkül a munkaviszonyt akkor, ha a dolgozó előrehozott nyugdíj megállapítását kéri, és a folyósítást szünetelteti?
6. cikk / 7 Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban
Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
7. cikk / 7 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
