Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni az egyszemélyes kft. ügyvezetőjét, aki másutt rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, és a kft.-ben részmunkaidős munkaviszonyban közreműködik a társaság tevékenységében is? Az ügyvezető díjazásban nem részesül.

Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett") biztosítottként be kell őt jelenteni.A másik lehetőség, hogy az előzőekben említett részmunkaidős munkaszerződése kiterjed az ügyvezetői teendők ellátására is. Ebben az esetben (a munkaszerződés módosításán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Kft. "tevékenységének szüneteltetése"

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. szünetelteti a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...is, ha a cég egyáltalán nem végez tevékenységet.A másik lehetőség a munkaviszony, de ebben az esetben – legyen szó bármilyen rövid részmunkaidőről – munkabért kell elszámolni és járulékot kell fizetni.Összességében tehát az ügyvezető személyén és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói

Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetben sem tartalmaz megengedő, illetve tiltó rendelkezést,hogy az egy helyiségben foglalkoztatott munkavállalók mindkét munkáltatóvalrészmunkaidős jogviszonyban állnak.A különböző munkáltatókkal jogviszonyban álló munkavállalókegy helyiségben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj jóváírása

Kérdés: Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot – a foglalkoztató nem tesz az adóhatósághoz bejelentést –, a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli. A többletjárulék-befizetés az egyén számláján kerül jóváírásra pl. a magán-nyugdíjpénztári levonási kötelezettség esetén? Az elektronikus bevallók esetében automatikusan a tényleges bér alapján történik a járulékok bejelentése és befizetése?
Részlet a válaszából: […] ...köteles volt megfizetni. Ez az összeg havonta legalább 125 000forint, 2007. január 1-jétől 131 000 forint – részmunkaidő esetén ezen összegarányos része – (ún. minimum-járulékalap), kivéve, ha a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap magán-nyugdíjpénztári tag esetében

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000forint, 2007. január 1-jétől 131 000 forint minimum-járulékalap – részmunkaidőesetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni. Ha a járulékalapotképező jövedelem nem éri el ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatásijogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra,hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, járulékalapot képezőjövedelme nem éri el a minimum-járulékalap – 2006. szeptember 1-jétől 125 000forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Osztrák állampolgárságú munkavállaló jogviszonya

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettség terheli a vegyes tulajdonban lévő részvénytársaságot, illetve kell-e taj-kártyát kérni annak az osztrák illetőségű, részmunkaidős, kötetlen munkaviszonyban álló, vezető belső ellenőr beosztásban heti 20 órának megfelelő munkaidőt dolgozó munkavállalónak, aki havonta pár napot tartózkodik Magyarországon (évente 183 napnál kevesebbet), és nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság munkaviszonyban álló dolgozójáról van szó, aki – tartózkodási engedély hiányában – társadalombiztosítási szempontból külföldinek minősül.Ennek a ténynek azonban 2004. május 1-jétől már biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.