221 cikk rendezése:
1. cikk / 221 Táppénz kezdőnapja
Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkavállaló „9” kódú táppénzigényt nyújtott be a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatóhoz a 2025. március 23-tól március 28-ig tartó időtartamra, de március 23-a a dolgozó pihenőnapja volt? A kifizetőhelyi tájékoztató alapján március 23-ra a táppénz megállapítására nem kerülhet sor, mivel a biztosítottnak aznap nem állt fenn a munkavégzési kötelezettsége, az Eb-tv. 47. § (2) bekezdéséből azonban 2023. július 1-től kikerült az a szöveg, hogy nem jár táppénz, ha a munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, így a kifizetőhely ellentmondásosnak találja a törvény és a tájékoztató szövegét.
2. cikk / 221 Változás a pótlékokban és az apasági szabadság kiadásában 2025-től
Kérdés: Hogyan változik az Mt. 2025-től a pótlékok és az apasági szabadság tekintetében?
3. cikk / 221 Nyugdíjba vonuló munkavállaló passzív jogú baleseti táppénze
Kérdés: Jogosult lesz a biztosítás megszűnését követően, passzív jogon a balesetitáppénz-ellátásra az a munkavállaló, aki 2024. szeptember 30-án üzemi balesetet szenvedett, amely miatt előreláthatóan 2025. januárig keresőképtelen lesz, de 40 év jogosultsági idejére tekintettel 2024. november 15-től nyugdíjba vonul? A foglalkoztató és a munkavállaló megállapodott a továbbfoglalkoztatásról.
4. cikk / 221 Munkaidő beosztása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Beoszthatja a munkáltató heti 50 órás munkavégzésre a munkavállalókat abban az esetben, ha 4 havi munkaidőkeretben történik a munkaidő beosztása úgy, hogy a heti két pihenőnap szombatra és vasárnapra esik, így a dolgozók heti 5 napon napi 10 órát dolgoznának? Ennek kompenzálására vannak olyan hetek, amikor csak minimális óraszámot kell dolgozni, mert a cégnek nincs munkája, vagy csak nagyon kevés.
5. cikk / 221 Táppénz pihenőnapon
Kérdés: Abban az esetben, ha a táppénz megállapítása során az ellátás pihenőnapon indul, milyen törvényi hivatkozással kell elutasítani a pihenőnapra igényelt ellátást?
6. cikk / 221 Szabadság munkaidőkeret esetén
Kérdés: Munkaidőkeret esetén nem egyértelmű a gyakorlat a szabadság kiadására, amennyiben a munkavállaló hosszabb távra, például 2 hétre szeretne elmenni. Hány nap szabadságot kell kiírni egy megszakítás nélküli tevékenységet végző munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónak, ha a szabadság alatti munkaidő-beosztása a következő: hétfő szabadnap, kedd 12 óra műszak, szerda 12 óra műszak, csütörtök pihenőnap, péntek szabadnap, szombat 12 óra műszak, vasárnap 12 óra műszak, hétfő pihenőnap, kedd szabadnap, szerda 12 óra műszak, csütörtök 12 óra műszak, péntek pihenőnap, szombat szabadnap, vasárnap 12 óra műszak, hétfő 12 óra műszak?
7. cikk / 221 Szabadság megszakítása
Kérdés: Visszahívhatja a munkáltató jogszerűen dolgozni a munkavállalóját a szabadság alatt abban az esetben, ha van egy sürgős munka, amihez elengedhetetlen a munkavállaló közreműködése?
8. cikk / 221 Betegszabadság elszámolása munkaszüneti nap esetén
Kérdés: Hogyan kell elszámolni annak a munkavállalónak a betegszabadságát, aki a kiállított orvosi igazolás szerint 2023. április 25-től keresőképtelen, és jelenleg is keresőképtelen állományban van? Beleszámít a betegszabadság tartamába a május 1-jei munkaszüneti nap ebben az esetben? Helyesen számolt a munkáltató, ha április 25-től május 2-ig betegszabadságot, május 3-tól táppénzt számolt, tekintettel arra, hogy 2023. január 9-től január 21-ig a munkavállalónak 10 munkanap betegszabadság elszámolásra került?
9. cikk / 221 Szabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Szabadságnak minősül a szombati és a vasárnapi nap abban az esetben, ha egy megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltatónál dolgozó munkavállaló 10 napos szabadságot igényel olyan időszakra, amely alatt a beosztása szerint szombaton és vasárnap is dolgozott volna?
10. cikk / 221 Szabadság kiadása munkavállaló felmondása esetén
Kérdés: Köteles a munkáltató az időarányos szabadnapok kiadására munkavállalói rendes felmondás esetén?
