Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,– a keresőképtelenségnek arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Osztószám megállapítása baleseti táppénz esetén

Kérdés: Megtalálható valamelyik jogszabályi helyen az az előírás, hogy baleseti táppénz számításánál a pihenőnap osztószámcsökkentő abban az esetben, ha előzőleg szabadságon volt a dolgozó, vagy csak következtetni lehet erre más szabályozásokból?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság időtartamára kifizetett távolléti díj munkanapokra jár, ebből következik, hogy ha az utolsó szabadságon töltött napot a heti pihenőnap, illetve heti munkaszüneti nap követi, ezen naptári napokat nem kell osztószámként figyelembe venni, vagyis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Folyamatos és megszakítás nélküli biztosítási idő

Kérdés: Mi a különbség a megszakítás nélküli és a folyamatos biztosítási idő között? A táppénz-jogosultság elbírálásánál van-e ennek jelentősége?
Részlet a válaszából: […] ...van jelentősége. Elsősorban tisztázni kell a fogalmakat.Megszakítás nélkül akkor áll fenn a biztosítás, ha abbanszabadnap, heti pihenőnap és munkaszüneti nap kivételével egy nap megszakítássincs.A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmet, illetve milyen osztószámot kell alkalmazni a baleseti táppénz összegének megállapításánál? A dolgozó 2003. júliusban szenvedett üzemi balesetet, és baleseti táppénzt igényelt július 5-étől 20-ig. 2003. június hónapban elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme 180 000 forint volt, melyből 5 nap (hétfőtől péntekig) fizetett szabadságra járó távolléti díj 7600 forint, és 15 200 forint túlóra. Július hónapban kifizetve a 2003. év I. félévére járó 25 000 forint jutalom, majd június, július és augusztus hónapra utólag 40 000 forint prémium.
Részlet a válaszából: […] ...díj, valamint az az időtartam, amelyre azt kifizették. Tehát nem vehető figyelembe a 7600 forint távolléti díj – s ha a munkavállaló pihenőnapja szombat és vasárnap – és 7 nap.Mivel a figyelembe vehető időszakban végzett munkáért nem rendszeres jövedelmet is fizettek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.