Túlóraszámla

Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...munka­időkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmaz.A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül ötven százalék bérpótlék illeti meg, vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jára) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Dohánybolt munkavállalóira vonatkozó szabályok

Kérdés: Van valamilyen speciális szabályozás a 2013. július hóban alakult nemzeti dohányboltok munkavállalói vasárnapi, illetve ünnepnapon történő munkavégzésére, valamint szabadságuk ki­adására vonatkozóan? Milyen juttatásokat, illetve bérpótlékot kell fizetni a dolgozók részére?
Részlet a válaszából: […] ...alól.Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.A bérpótlékra vonatkozó alapvető munkajogi előírásokat az Mt. 139-145. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Bérpótlék

Kérdés: Jogosultak bérpótlékra, és ha igen, milyen mértékben azok a gondozói munkakörben álló munkavállalók, akik egy alapítványnál heti 40 órás munkaviszonyban dolgoznak, 12, 24, illetve 48 órás változó munkarendben? A munkáltatónál nincs munkaidőkeret, a munkarend nem szerepel a munkaszerződésben, de a törvényes havi munkaidőt sosem lépik túl, a beosztásokat előre egyeztetik és írásban rögzítik. Különbözőképpen kell elbírálni a hétköznapi, illetve a pihenő- és munkaszüneti napon történő munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] ...– a munkavállaló számára 6 munkanapot követően 1 pihenőnapot be kell osztani.Az Mt. 139. §-ának (1) bekezdése értelmében a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg, a (2) bekezdés értelmében a bérpótlékszámítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott portások munkaideje

Kérdés: Kell-e a napjukat fizetni azoknak a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozóknak, akik egy megszakítás nélkül működő portaszolgálatnál a fizetett ünnepnapon nem voltak beosztva szolgálatba? Mi a teendő, ha a fizetett ünnepet nem kell figyelembe venni, és így a dolgozó óraszáma az időkeretet sem éri el?
Részlet a válaszából: […] ...körülmények miatt – más munkarendalkalmazásával nem biztosítható; vagyb) a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.A munkaszüneti napi pótlékra vonatkozó előírásokat az Mt.149. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében munkaszüneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
Részlet a válaszából: […] ...ne haladja meg az általános(nem megszakítás nélküli) munkarendben dolgozó munkavállalók által teljesítettmunkaóráinak számát.A műszakpótlékravonatkozó előírásokat az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. Erendelkezések értelmében a több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja

Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?
Részlet a válaszából: […] ...a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében amunkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A műszakpótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 146. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Folyamatos műszakban dolgozó munkavállalók munkarendje

Kérdés: Milyen bért kell fizetni, illetve jár-e pihenőnap azoknak a folyamatos műszakban dolgozó munkavállalóknak, akik beosztásuk szerint a hétköznapra eső munkaszüneti napon dolgoznak?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzésük nem minősül rendkívüli munkavégzésnek. Rendkívüli munkavégzés hiányában őket rendkívüli munkavégzésért járó pótlék nem illeti meg.A munkaszüneti napi pótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 149. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejét foglalja magába, meghatározott időegységre vonatkozóan. A munkaidőkeret alkalmazását általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenység jellege indokolja. A munkaidőkeretet, a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Munkarend meghatározása munkaidőkeret alkalmazása esetén

Kérdés: Kéthavi munkaidőkeretben, előre kiadott munkarend alapján történő foglalkoztatás esetén: – Előírható-e egymást követő szombaton és vasárnap történő munkavégzés? – Ha a fenti napokon munkarend szerint nem dolgozik a munkavállaló, de berendelik rendkívüli munkavégzésre, akkor milyen pótlék jár, és egyáltalán berendelhető-e a munkavállaló egymást követő szombaton és vasárnap munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az idénymunkát végző munkavállaló kivételével – a munkavállalót rendes munkabérén felül ötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésrea) három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagyb) az Mt. 124. § (5)–(6) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.