Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása

Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
Részlet a válaszából: […] ...különválasztani?A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem: ahavi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabérhelyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg a szerződésalapján havonta járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Kell-e időszakot váltani a vonatkozási időszak tekintetében az átlagkereset számításakor havidíjas és órabéres dolgozónál is a szokásos bérfizetési naptól eltérő időben történő kifizetés esetén? Pl.: Egy munkavállaló munkaviszonya 2006. április 24-én megszűnik. A munkavégzés alól 2006. március 11-étől van felmentve, a felmentési időre átlagkereset illeti meg. Az irányadó időszakban beszámítható jövedelem nincs, a havibére 70 000 forint. Mennyi az átlagkereset összege a március 11-étől március 31-éig, illetve az április 1-jétől április 24-éig tartó időszakra. Mi lesz az alapja az 5 hónapra járó végkielégítésnek? Egy órabéres dolgozó munkaviszonya 2006. április 3-án szűnik meg, a munkavégzés alól 2006. február 13-ától fel van mentve. Mi az irányadó időszak a február 13-ától február 28-áig, illetve a március 1-jétől 31-éig, és az április 1-3-ig terjedő időre? Mi lesz a 3 hónapra járó végkielégítés irányadó ideje?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni. Azátlagkereset-számításnál ebben az esetben is figyelembe kell venni az irányadóidőszakra kifizetett egyéb bérelemeket (pótlékokat) stb.Ugyancsak kivételes szabály, hogy a munkabér esedékességétőleltérő időben kifizetett munkabért úgy kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...cél bizonyítható szándékából adódóan azadóhatóság a jogkövetkezmények (mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék)mérséklésének lehetőségét nem fogja alkalmazni. A mérséklésnek az Art. 171. §(1) bekezdésében leszögezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...cél bizonyítható szándékából adódóan azadóhatóság a jogkövetkezmények (mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék)mérséklésének lehetőségét nem fogja alkalmazni. A mérséklésnek az Art. 171. §(1) bekezdésében leszögezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...75 221 000 forint adókülönbözetet állapított meg, valamint 33 466 000 forint adóbírságot szabott ki és 18 992 000 forint késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú adóhatóság az első fokú határozatot megváltoztatta és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.