Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint tesz eleget, az adóhatóság egy esetleges ellenőrzés során az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot nem a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg.Mindezek figyelembevételével, ha az érintett dolgozó már nem folytat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli. Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...cél bizonyítható szándékából adódóan azadóhatóság a jogkövetkezmények (mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék)mérséklésének lehetőségét nem fogja alkalmazni. A mérséklésnek az Art. 171. §(1) bekezdésében leszögezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása

Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
Részlet a válaszából: […] ...személyi alapbérén,illetve az alkalmazott bérformán alapuló része, így lehet azonos, több vagykevesebb is, mint az alapbér;– bérpótlék, amely a munkavállaló személyi alapbérénél vagyteljesítménybérénél figyelembe nem vett, a munkavégzés különleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...cél bizonyítható szándékából adódóan azadóhatóság a jogkövetkezmények (mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék)mérséklésének lehetőségét nem fogja alkalmazni. A mérséklésnek az Art. 171. §(1) bekezdésében leszögezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...75 221 000 forint adókülönbözetet állapított meg, valamint 33 466 000 forint adóbírságot szabott ki és 18 992 000 forint késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú adóhatóság az első fokú határozatot megváltoztatta és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.