5 talált cikk a heti pihenőnap , kollektív szerződés , túlóra , pótlék kifejezésre

Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.

Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?

Kérdés: Egy gépjárművezető külföldre fuvarozza kollégáit. A kiküldetés időtartama egy hét, szerdától szerdáig. Külföldön a gépjárművezetőt igény szerint veszik igénybe, esetenként nincs feladata, esetenként pedig a különböző rendezvények helyszínére fuvarozza a kollégákat. Valamennyi kiküldött napidíjat kap, tehát a sofőr is. A bérszámfejtés során kell-e a gépjárművezető részére túlórát, készenléti díjat stb. elszámolni?

Kérdés: Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?