19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére
Kérdés:
Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
2. cikk / 19 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya
Kérdés: Alkalmazható az Eb-tv. 42/D. §-ának (5) bekezdésében megfogalmazott kedvezményszabály a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya második gyermeke után járó GYED megállapítása során, ha korábban csecsemőgondozási díj helyett szülési szabadság idejére folyósított díjazásban részesült?
3. cikk / 19 1959-ben született személy nyugellátása
Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
4. cikk / 19 GYED-ben részesülő munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Munkavégzés és munkaszerződés módosítása hiányában melyik évre vonatkozó minimálbér alapján kell megállapítani egy munkáltatói jogutódlás során átvett, gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló szabadságmegváltását? A jogviszony létesítése időpontjában, vagy a kilépés időpontjában hatályos minimálbért kell figyelembe venni ebben az esetben?
5. cikk / 19 Ápolási díj rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Igénybe veheti az ápolási díjat egy rokkantsági ellátásban részesülő személy?
6. cikk / 19 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény GYED extrában részesülő apa után
Kérdés: Igénybe veheti a foglalkoztató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után az édesapa után, aki 2016. július 1-jétől veszi igénybe a GYED extrát, amelyet a 2016. január 5-én született gyermekre tekintettel 2016. június 30-ig az anya kapott? Ha igen, mennyi ideig és milyen mértékben jár a kedvezmény?
7. cikk / 19 Megváltozott munkaképességű személy ellátásai
Kérdés: Van valamilyen akadálya a két ellátás együttes folyósításának, annak a 24 éves súlyosan fogyatékos személynek az esetében, akinek rokkantsági ellátást állapítottak meg, és saját jogán családi pótlékban is részesül? A jogosult azt a felvilágosítást kapta, hogy az ellátásokat élete végéig kaphatja.
8. cikk / 19 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény három vagy több gyermekre tekintettel szülőként családi pótlékra jogosult munkavállaló után
Kérdés: A három vagy több gyermekre tekintettel szülőként családi pótlékra jogosult munkavállaló után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény igénybevétele során a családi pótlékra szülőként való jogosultságnak a kedvezményezett foglalkoztatás teljes tartama alatt fenn kell állnia, vagy elég csak annak kezdetekor?
9. cikk / 19 Kivételes nyugellátás
Kérdés: Kérheti a nyugdíj méltányosságból történő megállapítását egy özvegyi nyugdíjban részesülő személy abban az esetben, ha nem rendelkezik elég szolgálati idővel, hogy saját nyugdíjban részesüljön?
10. cikk / 19 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?
