24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
2. cikk / 24 Kifizetőhelyi iratok megőrzése
Kérdés: Jogosult a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve adatokat kérni egy 2016-ban történt üzemi balesetről annak érdekében, hogy az ellátás megtérítéséről intézkedjen? Mennyi ideig kell megőriznie a kifizetőhelynek az ellátásokra vonatkozó iratanyagot?
3. cikk / 24 Ellátások második gyermek születésekor
Kérdés: Érdemes fellebbeznie, és ha igen, milyen indokkal annak az édesanyának, akinek a 2017. október 2-án született második gyermekére tekintettel igényelt csecsemőgondozási-díj-igényét elutasították? Az édesanya korábban szabadfoglalkozású megbízási szerződéses jogviszonyban állt 2015. július 31-ig, 2015. augusztus 3-tól táppénzben, majd azt követően első gyermeke születésére tekintettel terhességi--gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesült. A korábbi foglalkoztató tájékoztatása szerint rendelkezésre áll egy 2015. július 23-án kelt szakorvosi igazolvány, amely igazolja, hogy szükséges a munkavállaló táppénzes állományba vétele, de egy adminisztratív tévedés miatt a táppénz kezdő időpontja csak 2015. augusz-tus?3-a hétfő, pedig már 2015. július 24-től jogosult lehetett volna az ellátásra.
4. cikk / 24 1954-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Mikortól mehet nyugdíjba az a nő, aki 1954. augusztus 11-én született, három gyermeket szült, 30 éves munkaviszonyt tud igazolni, 2012. szeptember 18-án 58 százalékos egészségkárosodása miatt leszázalékolták? A leszázalékolást megelőző 5 évben nem volt meg az 1095 nap biztosításban eltöltött munkaviszony, ezért jelenleg semmilyen ellátásban nem részesül.
5. cikk / 24 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
6. cikk / 24 Ellátások második gyermek után
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja az alábbi esetben? Az anyuka első gyermeke után 2014. január 19-től GYES-ben részesül, amely mellett visszamegy a munkahelyére dolgozni, illetve 2014. január 20-tól január 30-ig 9 nap fizetett szabadságot vesz igénybe. Ezután az orvos keresőképtelen állományba fogja venni, mert 2014 márciusában fog megszületni a második gyermeke. Valóban új jogviszonyként kell bejelenteni a visszatérés után a munkavállaló munkaviszonyát? A táppénzre már az új jogviszony, azaz a szabadság idejére kifizetett bér alapján lesz jogosult? Mit jelent az ő esetében a GYED extra? A szülést követően jár még az első gyermek után a GYES?
7. cikk / 24 Ellátások második gyermek születésekor
Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
8. cikk / 24 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2013. október 1-jén kezdődött, a besorolási bére havi 200 000 forint, és a szülés várható ideje 2014. február 1.? A munkavállaló 2013. január 1-jétől szeptember 30-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt, előtte pedig főállású egyéni vállalkozóként a minimálbér után teljesítette járulékfizetési kötelezettségét. Figyelembe fogják venni az egyéni vállalkozás időszakát is az ellátási alapok kiszámításánál, vagy csak a 2013. október 1-jétől 2013. december 31-ig elért jövedelem kerül beszámításra? Változik az ellátások naptári napi összegének kiszámítása, ha a kismamát az orvos december 1-jétől veszélyeztetett terhesként, vagy csak egyszerűen "8"-as kóddal keresőképtelen állományba veszi?
9. cikk / 24 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.
10. cikk / 24 Táppénz alapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
