Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítható pénzbeli ellátás iránti kérelmet az igénylő foglalkoztatójához kell benyújtani. A foglalkoztatónak a biztosított pénzbeli ellátások iránti méltányossági kérelmét és a rendelkezésre bocsátott valamennyi dokumentumot a kérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...belül, vagyis példánk szerint a 2016. július 12-től 2018. július 12-ig tartó időszakban 365 nap biztosításban töltött idő szükséges.A pénzbeli ellátások (CSED, GYED, táppénz, baleseti táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során

Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...van szó, az egyéni vállalkozásról és a munkaviszonyról.Az Eb-tv. 39/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltak értelmében a pénzbeli ellátásokra, a baleseti táppénzre való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

GYES-en lévő kismama szülése

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az a kismama, aki jelenleg GYES-en van a második gyermekével 2016. április 26-ig, és a harmadik gyermekét 2016. február végére várja? Az édesanya egyetemi oktatóként 2015. december 31-ig megbízási jogviszonyban állt.
Részlet a válaszából: […] ...alapja, ha az anya jogosult lenne az ellátásra.Az Eb-tv. 39/A. §-ának (3) bekezdése szerint a biztosítás megszűnését követően járó pénzbeli ellátások összegének megállapítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.Elsődleges szabály, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.