7 talált cikk a táppénz összege , jogviszony , több jogviszony , pénzbeli egészségbiztosítási járulék kifejezésre

Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?

Kérdés: Jogosult lesz ismételten baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki jelenlegi munkahelyén 2012. augusztus 1-jétől dolgozik, előző munkaviszonya 2009. szeptember 1-jétől 2012. július 30-ig tartott, ahol üzemi balesete miatt 2012. április 16-tól július 22-ig baleseti táppénzben részesült, és 2012. szeptember 10-től ismét keresőképtelenné vált a korábbi üzemi balesetből kifolyólag? Amennyiben jogosult az ellátásra, milyen jövedelem figyelembevételével kell megállapítani?

Kérdés: Milyen ellátásra és milyen összegben lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2003 óta közalkalmazottként dolgozik, első gyermekével 2008. december 31-ig GYED-ben, 2009. október 1-jétől 2010. december 18-ig GYES-ben részesült, ezt követően szabadságát töltötte, majd 2011. február 10-től táppénzen van, és június elején ismét szül? A 2009. január 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakra járó GYED-et egyéni vállalkozói tevékenység miatt vissza kellett fizetnie. A vállalkozói tevékenységet jelenleg is folytatja.

Kérdés: Jogosult-e mindkét munkaviszonyában betegszabadságra és táppénzre az a munkavállaló, aki az egyik munkahelyén napi 8 órát, a másikban napi 3 órát dolgozik, és 2010. szeptember 28-tól jelenleg is keresőképtelen?

Kérdés: Melyik jogviszonyában lesz jogosult a táppénzre, illetve aktív vagy passzív jogú táppénz illeti-e meg azt a biztosítottat, aki 2009. május 11-től előreláthatólag több hónapon keresztül keresőképtelen, és munkaviszonya 2009. május 13-án megszűnt, és a munkaviszonya mellett körülbelül két éve egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat? Hogyan jár el helyesen a munkáltató?

Kérdés: Figyelembe vehető-e az egyéb jogviszonyból származó jövedelem a táppénz számításakor egy társaság munkavállalója esetében, aki kettős jogviszonyban áll, az egyik heti 40 órás munkaviszony, a másik munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (választott tisztségviselő)? A dolgozó mindkét jogviszonya megszűnt 2007. május 31-én, passzív táppénz iránti igényt nyújtott be 2007. június 1-jétől. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelméből 2006. január 1-jétől 2006. augusztus 31-ig a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot levonta a foglalkoztató. Kell-e mindkét jogviszonyhoz táppénzes igazolás?

Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.