Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
Részlet a válaszából: […] ...A foglalkoztatónak 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a tanulónak pedig 4 százalékos természetbeni és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetnie.Nem terheli viszont a tanulót a 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy felülvizsgálata

Kérdés: Érdemes felülvizsgálatot kérnie a december végén elvégzett szívkoszorúér-műtétjére tekintettel annak a háziorvosnak, aki 25 éve dolgozik ezen a területen, 2002-ben szívinfarktust kapott, III. csoportos rokkantként rokkantsági nyugdíjat kapott, és jelenleg 99 300 forint összegű rokkantsági ellátásban részesül? Lehetséges-e az, hogy a felülvizsgálat megállapításai után csökken a jelenlegi ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...180 naptári napra jövedelemmel rendelkezik, akkor állapotváltozás esetén az "új" rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás összegét a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem figyelembevételével számítják ki,b) nem dolgozott, az "új"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Felsőfokú oktatási intézményben tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...utóbbi volt a helyes válasz a következőkre tekintettel. A Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja átalány­adózó egyéni vállalkozó esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...Ez alapján a tanuló részére kifizetett díjból a nyugdíjjárulékon felül kizárólag a 4 százalékos természetbeni és a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Ekho adózási mód választása

Kérdés: Mire kell leginkább odafigyelnie annak a magánszemélynek, aki az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás fizetését szeretné választani?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerinttörténik, de a Tbj-tv. 31. § (3) bekezdésének előírása miatt az illető egyikjogviszonyában sem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére. Abban az esetben, ha a munkaviszonyban foglalkoztatottszemély egy másik, pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk jogértelmezése helyes. A 2009. évi XXXV. törvényátmeneti rendelkezései szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Nyugdíjas személy jövedelmei és juttatásai

Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet. A főállásban megszerzett 300 000 forintjövedelmet a nyugdíjas státuszra tekintettel nem terheli a 2 százalékos mértékűpénzbeli egészségbiztosítási járulék, így azt a nyugdíjas személytől nem kelllevonni. A második kérdéssel kapcsolatos válasz az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...a jogosultságakezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételévelkell megállapítani, ha az igénylőnek a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét eléri. Amennyiben a jövedelmea...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszából: […] A legalább 15. életévét betöltött diákkal az iskolai szünetidőtartama alatt kötendő szerződés típusát, a vele létesítendő jogviszonyfajtáját az általa elvégzendő feladatok jellege határozza meg. Munkaviszonylétesíthető vele bármilyen munkára, míg megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni egészségbiztosítási járulékotfizetnek, ha pedig szüneteltetik a nyugdíj folyósítását, ezenfelül még 2százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetniük kell.Már nem minősül eltartónak:– egészségügyi szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.