119 cikk rendezése:
1. cikk / 119 Utólag kifizetett végkielégítés
Kérdés: A 2018. évi vagy a kifizetéskori rendelkezések alapján kell számfejteni a végkielégítést abban az esetben, ha bíróság egy volt munkavállaló 2018-ban megszűnt munkaviszonya alapján, elmaradt jövedelem címén kártérítést, valamint végkielégítést ítélt meg, és az indoklásban levezette a távolléti díj alapján számolt elmaradt jövedelem miatt a juttatás összegét, és ezt csökkentette 18,5 százalékkal, a végkielégítésről viszont ilyen formában nem rendelkezett?
2. cikk / 119 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
3. cikk / 119 Ápolási díjban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a családtagjaival közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodást folytató őstermelőnek abban az esetben, ha beteg gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjat igényelt, amit 2018. december 1-jétől meg is állapítottak a részére? Be kell jelenteni valamilyen módon az ellátást a NAV felé? Folytathatja továbbra is a tevékenységet a hozzátartozó, vagy van valamilyen korlátozás a munkavégzésre?
4. cikk / 119 Nyugdíj utólagos korrigálása
Kérdés: Megnöveli a nyugdíj számításának alapját a 2004. június 16. és 2006 októbere közötti munkabér abban az esetben, ha egy megválasztott, aktív polgármester 2004. június 16-án, 60 éves korában nyugdíjba vonult, és nyugdíjasként 2006 októberéig – az új polgármester megválasztásáig?- folyamatosan dolgozott? A munkabérből nyugdíjjárulék nem került levonásra, de az önkormányzat minden jelentési és fizetési kötelezettséget teljesített vele kapcsolatban. Amennyiben megnöveli a nyugdíjalapot ennek az időszaknak a keresete, utólag érvényesíthető ez a nyugdíj összegében?
5. cikk / 119 Nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
6. cikk / 119 Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése
Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
7. cikk / 119 Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Mennyi ideig lesz jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. június 1-jétől nyugdíjas, és 2017. október 30-án munkavégzés közben üzemi balesetet szenvedett?
8. cikk / 119 Egyetemista ügyvezető járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha egyetemre jár, és az ügyvezetői teendők ellátásáért nem vesz fel megbízási díjat?
9. cikk / 119 Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja
Kérdés: A bevétel 20 százalékának tizenketted része alapján kell meghatározni a 2018-ban alkalmazandó havi járulékalapot abban az esetben is, ha egy tevékenységét 2017. október 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő éves bevétele 2017. december 31-ig kb. 3 millió forint, vagy arányosítani kell a bevételt az évi 8 millió forintos értékhatár figyelembevételével?
10. cikk / 119 Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
