9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 GYÁP összegének megállapítása
Kérdés: Munkáltatóváltásnak tekintendő a táppénz összegének megállapításánál a ki- és belépés abban az esetben, ha a dolgozó több mint tízéves munkaviszonya 2014. április 4-én megszűnt, de ahol állást ígértek neki, ott mégsem sikerült elhelyezkednie, ezért 2014. május 2-ától ismét munkaviszonyban állt az eredeti munkahelyén, és 2014. május 28-tól 2014. június 6-ig beteg gyermekének ápolása címén GYÁP-igényt nyújtott be? Alkalmazni kell ebben az esetben Eb-tv. 48. §-ának (6/a) bekezdésében foglaltakat?
2. cikk / 9 Ellátások második gyermek születésekor
Kérdés: Második gyermekére tekintettel mi lesz az ellátások alapja annak a kismamának, aki 2012. május 30-tól folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, 2014. április 19-től GYED-en van, és a foglalkoztatójánál munkát vállalna, amíg második várandóssága engedi? Második gyermekének születése 2014. december 28-ra várható.
3. cikk / 9 Tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a várandós egyéni vállalkozónak, aki jelenleg szünetelteti tevékenységét, mert tartósan beteg gyermekére tekintettel GYES-t kap, és a szülésének várható időpontja 2014. március hó? A gyermek tartós betegsége novembertől már nem áll fenn. Érdemes bejelenteni a családi betéti társaságba annak érdekében, hogy magasabb ellátásokra legyen jogosult, vagy egyéni vállalkozóként fizesse meg a közterheket?
4. cikk / 9 Túlvont járulékok visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
5. cikk / 9 Külföldről hazatérő biztosított ellátásai
Kérdés: Igényelhető-e terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj külföldi biztosítási jogviszony alapján? Mikor igényelheti a TGYÁS-t és a GYED-et az a négy éve életvitelszerűen Angliában élő önfoglalkoztató fogorvos, aki ott fizeti az adót és a járulékokat, de 2010-ben vissza szeretne jönni Magyarországra? Az ellátások összegének megállapításánál beszámít-e a kinti jövedelme?
6. cikk / 9 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
7. cikk / 9 GYES járulékai
Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
8. cikk / 9 Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban
Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
9. cikk / 9 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
