5 talált cikk az ellátás , terhességi-gyermekágyi segély , pénzbeli ellátások , jogosultság , munkavállaló , pénzbeli egészségbiztosítási járulék kifejezésre

Kérdés: Érdemes fellebbeznie, és ha igen, milyen indokkal annak az édesanyának, akinek a 2017. október 2-án született második gyermekére tekintettel igényelt csecsemőgondozási-díj-igényét elutasították? Az édesanya korábban szabadfoglalkozású megbízási szerződéses jogviszonyban állt 2015. július 31-ig, 2015. augusztus 3-tól táppénzben, majd azt követően első gyermeke születésére tekintettel terhességi--gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesült. A korábbi foglalkoztató tájékoztatása szerint rendelkezésre áll egy 2015. július 23-án kelt szakorvosi igazolvány, amely igazolja, hogy szükséges a munkavállaló táppénzes állományba vétele, de egy adminisztratív tévedés miatt a táppénz kezdő időpontja csak 2015. augusz-tus?3-a hétfő, pedig már 2015. július 24-től jogosult lehetett volna az ellátásra.

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.

Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2002. január 25-étől áll munkaviszonyban egy cégnél, ahol gyermekgondozási segély igénybevétele miatt 2006. augusztus 12-étől 2007. augusztus 11-éig fizetés nélküli szabadságot igényelt. A dolgozó a GYES folyósítása mellett 2006. augusztus 12-étől egy másik munkáltatónál munkaviszonyt létesített, majd 2007. február 2-ától ismételt terhessége miatt keresőképtelen állományba került. A GYES folyósítása melletti jogviszonyában a 15 nap betegszabadság lejártát követően 174 napig, azaz 2007. augusztus 15-éig jogosult táppénzre. A további keresőképtelenség időtartamára melyik jogviszonyból jogosult ellátásra, mi lesz az ellátás alapja?

Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.