Ekhós munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Milyen alap figyelembevételével állapítják meg a munkavállaló baleseti táppénzének összegét abban az esetben, ha munkaviszonyában a teljes keresetére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta, és munkába menet balesetet szenvedett? Valóban a minimális nyugdíj 150 százalékát veszik figyelembe ebben az esetben, tekintettel arra, hogy nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...az említett csekély összeg alapulvételével sem jogosult semmilyen ellátásra. Az Eb-tv. 56. §-ának (2) bekezdése értelmében a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított baleseti táppénzének összege valóban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Csökkenti az ingatlan-bérbeadás után fizetendő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás éves összegét az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján fizetett járulék?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. §-ának (3) bekezdése alapján megfizetett 4 százalékos természetbeni és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv. alapján megfizetett (1,6 százalékos mértéket kitevő) egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Eho felső határának csökkentése

Kérdés: Figyelembe veheti az osztalék után fizetendő 450 ezer forintos eho-felsőhatárnál csökkentő tényezőként a magánszemély a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...ezer forintos összeghatárt a biztosított által megfizetett 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv. alapján a 15 vagy 11,1 százalékos ekho részeként megfizetett 1,6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetnie. A 450 ezer forintos hozzájárulásbabe kell számítani a biztosítási jogviszony alapján megfizetett természetbeni éspénzbeli egészségbiztosítási járulékot, az Ekho-tv. alapján megfizetettegészségbiztosítási járulékot, a magánszemély által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg abiztosítási jogviszonyában a megfizetett 4 százalékos természetbeni és 2százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv. 9. § (1) bekezdésealapján megfizetett 1,6 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik,hogy a magánszemély az adóévben megszerzett árfolyamnyereségből származójövedelem (Szja-tv. 67. §) után 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást köteles fizetni a hozzájárulás-fizetési felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Bérbeadásból származó jövedelem utáni adó alapjának meghatározása

Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 29. § (1) bekezdése alapján "Az összevontadóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önállótevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem,továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.