Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...járulékként a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, illetve a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie, ez utóbbit a Tbj-tv. 25. §-ának előírása alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Keresőképtelenség szolgálati viszony felfüggesztése alatt

Kérdés: Milyen ellátásra válhat jogosulttá az a munkavállaló, akinek a szolgálati viszonyában bekövetkezett felfüggesztés alatt a foglalkoztatója 100 százalékban visszatartotta az illetményét, és időközben keresőképtelenné vált?
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.A hivatkozott jogszabályhely alapján a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.A nyugdíjas munkavállalónak tehát – alapesetben – nem kell megfizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
Részlet a válaszából: […] ...A foglalkoztatónak 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a tanulónak pedig 4 százalékos természetbeni és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetnie.Nem terheli viszont a tanulót a 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Táppénz elszámolása megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállaló esetén

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a táppénzt és a munkabért annak a munkavállalónak az esetében, aki megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, hétfő, kedd, szerda, valamint vasárnap volt a beosztás szerinti munkanapja, a többi pihenőnap, már kimerítette a 15 nap betegszabadságot, és a keresőképtelenségi igazolása hétfőtől vasárnapig szól? 7 nap táppénzre jogosult ebben az esetben, vagy csak a beosztás szerinti 4 napra, és akkor a másik 3 napra nem jogosult díjazásra, mert az pihenőnapnak számít?
Részlet a válaszából: […] ...alapján táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, azonban nem korlátlan ideig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló járulékai, táppénze

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalótól, illetve mit kell fizetnie a munkáltatónak ebben az esetben? Kaphat táppénzt a szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...időt és a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet szerez) 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék is terheli. A pénzbeli egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
Részlet a válaszából: […] ...a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] ...napi összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrésze alapulvételével kellene megállapítani, ha a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme ezt az összeget eléri. Ha a jövedelme a minimálbér kétszeresét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

GYES-en lévő munkavállalót foglalkoztató munkáltató közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van, és kell-e ehót fizetnie annak a munkáltatónak, amely egy másik munkáltatónál heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező munkavállalót foglalkoztat, aki jelenleg GYES-en van?
Részlet a válaszából: […] ...és 6 százalék egészségbiztosításijárulékot (ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék) kelllevonni. A GYES-ben részesülő munkavállaló az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Táppénz alapja

Kérdés: Milyen jövedelem lesz a táppénz alapja 2008. július 4-én kezdődő keresőképtelensége esetén annak a munkavállalónak, akit 2007. március 6-tól foglalkoztat munkáltatója, de 2007. június 30-ig még nappali tagozatos főiskolai hallgató volt, azért a kifizetett munkabére után – az akkor hatályos jogszabályra tekintettel – pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vontak? 2007. július 1-jétől már megtörtént a pénzbeli egészségbiztosítási járulék levonása, mivel a dolgozó hallgatói jogviszonya megszűnt. A munkavállaló szeptemberben szülni fog. Mi lesz az osztószáma a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeknek? Nem rendszeres jövedelmek: 2007. július 4-én kifizetett 70 000 forint jutalom, mely a 2007. március 6-tól 2007. június 30-ig terjedő időben végzett munkáért járt (pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vontak a jutalom összegéből), 2007. november 30-án kifizetett 2000 forint bankszámla-költségtérítés, 2007. december 3-án kifizetett 70 096 forint 13. havi bér.
Részlet a válaszából: […] ...gyermekgondozási díj) összegénekmegállapításánál jövedelemként azt az összeget lehet figyelembe venni, amelyután a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettvolt. 2007. július 1-jétől a felsorolt jövedelmek után abiztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.
1
2