Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is. Amennyiben az ügyvezető nyugdíjas, akkor a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell levonni a munkabéréből. Természetesen az adó- és járulékkedvezmények is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű nyugdíjjárulékot,a minimálbér másfélszeresének megfelelő összeg alapján kell a 7 százalékosmértékű természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá aminimálbér 112,5 százalékának megfelelő összeg alapulvételével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozó jogállása

Kérdés: Hogyan változott a státusza 2012-ben annak az 1952-ben született korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozónak, aki egy betéti társaság alkalmazottja volt, és az ellátásának összegét a cég a nyugdíjfolyósító részére megfizette? Amennyiben főfoglalkozású vállalkozónak minősül, felbontható-e a korengedményes nyugdíjra kötött szerződés, és visszaigényelhető-e a befizetett összeg?
Részlet a válaszából: […] ...esetén jövedelméből 10 százaléknyugdíjjárulékot, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 1,5 százalékmunkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. A magasabb járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...emelkedik. Az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalékot, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalékot tesz majd ki. Ezenkívül 2012-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Nyugdíjas személy jövedelmei és juttatásai

Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet. A főállásban megszerzett 300 000 forintjövedelmet a nyugdíjas státuszra tekintettel nem terheli a 2 százalékos mértékűpénzbeli egészségbiztosítási járulék, így azt a nyugdíjas személytől nem kelllevonni. A második kérdéssel kapcsolatos válasz az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj-biztosítási járulékot és11 százalék egészségbiztosítási járulékot (amely ekkortól 7 százaléktermészetbeni és 4 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot foglalmagában), valamint a biztosítottat terhelő 8,5 százalék nyugdíjjárulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi a második gyermek után igényelt terhességi-gyermekágyi segély és GYED alapja egy betéti társaság beltagjának, aki első gyermekét 2004. február 27-én szülte, majd terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt vett igénybe, és második gyermeke 2006. november 20-án született? A járulékfizetés alapja 125 000 forint lenne.
Részlet a válaszából: […] ...a gyermekgondozási díj – összegénekmegállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyután a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettvolt, és nem azt, amely után kötelezett lenne.Mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Betéti társaság beltagjának járulékfizetése

Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő járulékokat- 29 százalékos társadalombiztosítási, 4 százalékos természetbeniegészségbiztosítási járulék, 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék,8,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató beltag közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagja után, ha középfokú oktatási intézmény nappali tagozatára jár?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozó (és a vállalkozás)járulékkötelezettségét egyáltalán nem befolyásolja az, hogy a társaság,amelyben a társas vállalkozó személyes közreműködésre kötelezett, az evaszerinti adózást választotta, vagy sem. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a beltaga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.