4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
2. cikk / 4 Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó keresőképtelensége
Kérdés: Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, ha betegség miatt nem folytatta tevékenységét?
3. cikk / 4 Kiegészítő tevékenységű tag jogviszonya
Kérdés: Valóban igaz-e az az előadáson hallott információ, amely szerint a kiegészítő tevékenységű tagok közül csak annak kell a havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, aki személyesen közreműködik? Elég-e taggyűlési határozatban előírni, hogy a tag személyesen nem működik közre? Kieső idő esetén hogyan kell igazolni a keresőképtelenséget? Be kell-e jelenteni a 0808-as számú nyomtatványon a kiegészítő tevékenységű tagokat, ha semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik utánuk?
4. cikk / 4 Kiegészítő tevékenységű tag egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Egy betéti társaság beltagja előrehozott öregségi nyugdíjas, jelenleg betegsége miatt kezelés alatt áll. A havi 1950 forintot fizeti utána a cég. Meg kell-e fizetni a tag után a havi 4350 forintos járulékminimumot abban az esetben, ha a személyes közreműködésért havi 40 000 forint díjazásban részesül?