23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Táppénz többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre az a személy, aki 2022. augusztus 1-jétől rendelkezik egy napi 6 órás munka-viszonnyal egy kft.-nél, és emellett 2023. január 23-tól megbízási jogviszonyban is végez munkát egy betéti társaság részére, ahol a havi megbízási díja 100.000 forint? Az érintett 2024. január 24-től 31-ig kórházban volt, és február 1-jétől jelenleg is keresőképtelen. A kezelőorvos előzetes tájékoztatása szerint a keresőképtelen állapot előreláthatólag több hónapig fog tartani, munkáját egyik jogviszonyában sem tudja ellátni.
2. cikk / 23 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
3. cikk / 23 Ellátások "7"-es kód esetén
Kérdés: Hogyan kell számfejteni annak a munkavállalónak az ellátásait, akinek a felesége koronavírus-fertőzés miatt kórházba került, ő pedig két kiskorú gyermekével házi karanténban van, és emiatt az orvos keresőképtelen állományba vette? Az orvosi igazoláson a keresőképtelenség kódja "7"-es. A munkavállaló 2020-ban még négy nap betegszabadságra jogosult.
4. cikk / 23 Iskolai tanulmányait befejezett munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Milyen ellátásokra számíthat az a munkavállaló, aki 2020 júniusában fejezte be iskolai tanulmányait, 2020. szeptember 1-jétől határozatlan idejű munkaviszonyt létesített, szeptember 6-án, vasárnap otthonában elesett, kórházba került, ezért szeptember 7-én már nem tudott munkába állni? A munkavállaló jelenleg is kórházban van, és a keresőképtelensége előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
5. cikk / 23 Ellátások elkülönítés esetén
Kérdés: Milyen ellátást kell számfejtenie a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a dolgozó 2020. március 27-én már nem jelent meg a munkahelyén, hanem betelefonált, hogy családjával együtt elkülönítették, a férjét pedig koronavírus--fertőzéssel kórházba szállították?
6. cikk / 23 Keresőképtelenség kódja
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhely ügyintézőjének az alábbi esetben? Egy több éve a munkáltató alkalmazásában álló dolgozó 2019. november 20-án balesetet szenvedett, amelynek következtében "4"-es kóddal keresőképtelen állományba került. A munkáltató a balesetet kivizsgálta, és üzemi balesetnek ismerte el, amelynek következtében a keresőképtelenség kódja december 1-jétől már "1", azaz üzemi baleset volt. Ez-után a 2020. január 6-tól szóló időszakra kiállított "Orvosi igazolás a folyamatos keresőképtelenségről" elnevezésű nyomtatványon a keresőképtelenség kódja "8", azaz egyéb keresőképtelenség.
Az igazolást kiállító orvos tehát nem zárta le a balesetből kifolyólag fennálló keresőképtelenséget, csak kódváltással jelölte a baleset üzemiségét, majd ismét csak kódváltással az egyéb keresőképtelenséget. Kell kérnie a kifizetőhely ügyintézőjének visszamenőlegesen az igazolás javítását, illetve az "1"-es kód igazolását 2019. november 20-ától? Amennyiben a 2020. január 6-tól fennálló keresőképtelenség már nem az üzemi baleset eredménye, nincs szükség új táppénzes állományba vételre?
Az igazolást kiállító orvos tehát nem zárta le a balesetből kifolyólag fennálló keresőképtelenséget, csak kódváltással jelölte a baleset üzemiségét, majd ismét csak kódváltással az egyéb keresőképtelenséget. Kell kérnie a kifizetőhely ügyintézőjének visszamenőlegesen az igazolás javítását, illetve az "1"-es kód igazolását 2019. november 20-ától? Amennyiben a 2020. január 6-tól fennálló keresőképtelenség már nem az üzemi baleset eredménye, nincs szükség új táppénzes állományba vételre?
7. cikk / 23 Keresőképtelenség igazolása többes jogviszonyban
Kérdés: Számfejthető a betegszabadság, illetve a táppénz a keresőképtelen állományba vételről szóló orvosi igazolás másolata alapján abban az esetben, ha a munkavállalónak két biztosítási jogviszonya van, és az egyikben már megtörtént a számfejtés az eredeti bizonylat alapján? A dolgozó 2017. július 3-tól napi 6 órában dolgozik az egyik munkahelyén, ahol már megtörtént a számfejtés, 2019. január 7-től pedig napi két órában a másik munkaviszonyában.
8. cikk / 23 Betegszabadság időszakára eső munkaszüneti nap
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a betegszabadságot annak a munkavállalónak az esetében, aki az orvosi igazolás szerint 2019. március 4-től március 29-ig keresőképtelen állományban volt? Beleszámít a betegszabadság tartamába a március 15-ei munkaszüneti nap ebben az esetben? Helyesen számolt a bérelszámoló program március 4-től 25-ig betegszabadságot, március 26-tól 29-ig pedig táppénzt?
9. cikk / 23 Táppénz több munkaviszony esetén
Kérdés: Mindkét táppénzigényt a kifizetőhelynek kell elbírálni abban az esetben, ha egy 2018. szeptember 3-ától a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál napi 6 órás munkaviszonyban álló munkavállaló 2018. november 5-től egy másik cégnél is munkaviszonyban áll napi 3 órás munkaidőben, és 2019. február 18-tól keresőképtelen? A dolgozó előző munkaviszonya 2015. december 1-jétől 2018. augusztus 31-ig állt fenn. Mindkét jogviszony esetében előzménynek számít a megszűnt biztosítási jogviszony?
10. cikk / 23 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
